A vártnál jobban nőtt februárban a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben – így Magyarországon is.

A cikk olvasási ideje 4 perc

A vártnál jobban nőtt februárban a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben – így Magyarországon is.

A vártnál jobban nőtt februárban a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán publikált kimutatása szerint.

Februárban az előző havihoz képest szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az euróövezet 19 és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt. Januárban az euróövezetben 0,9 százalékos, az EU-ban 1,0 százalékos volt a növekedés havi bázison.

Az euróövezetben az idén februárban az egy évvel korábbihoz képest naptári kiigazítással 2,8 százalékkal, az EU-ban 3,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Januárban az euróövezetben 2,2 százalék, az EU-ban 2,6 százalék volt az éves forgalomnövekedés. Elemzők az euróövezetben a tényleges 0,4 százaléknál kisebb, 0,2 százalékos havi és a tényleges 2,8 százaléknál kisebb, 2,3 százalékos éves forgalomnövekedést vártak.

Februárban a kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest Horvátországban nőtt a legnagyobb mértékben, 4,4 százalékkal, valamint Belgiumban és Lettországban egyaránt 1,6 százalékkal. A legnagyobb havi forgalomcsökkenést Szlovákiában regisztrálták februárban, 1,5 százalékosat, valamint Portugáliában 1,0 százalékosat és Bulgáriában 0,6 százalékosat.

Éves bázison a kiskereskedelmi forgalom Szlovéniában emelkedett a legnagyobb mértékben februárban, 11,8 százalékkal, Horvátországban 11,4 százalékkal, Romániában pedig 9,1 százalékkal.

A bérkiáramlás húzza a kiskereskedelmi forgalmat

A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó februári növekedését a bérkiáramlás táplálta, márpedig a munkaerőhiány miatt a keresetek idén is emelkednek, így a belső fogyasztás a gazdasági növekedés húzóereje marad – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők szerdán.

A KSH adatai szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A forgalom növekedése jelentősen felgyorsult a januári 5,4 százalékos ütemről.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított értékesítés volumene az előző havi 6,4 százalékot követően. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8 százalékkal nőtt a forgalom a januári 3,9 százalék után. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,2 százalékról 13,8 százalékra gyorsult a forgalom növekedése.

A kiskereskedelmi forgalom emelkedésében többek között a tartós fogyasztási cikkek iránti keresleté a főszerep. A kiskereskedelmi forgalom bővülése a reálbérek emelkedése miatt fokozódó lakossági fogyasztással magyarázható, aminek alátámasztására felidézte, hogy a GDP-adatok szerint 2018-ban a háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal növekedett – mondta el Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A béremelkedés idén is folytatódik, ezért további bővülés várható – tette hozzá az elemző, aki 2019-ben 5 százalék körüli növekedést vár a kiskereskedelmi értékesítésben.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy a várakozásokat érdemben felülmúlta és számottevően  gyorsult februárban a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Az idén a reálbérek növekedése 6,5 százalékhoz közeli mértékben folytatódhat, így a kiskereskedelmi forgalom növekedése 5 százalékot némileg meghaladó ütemre lassulhat a  tavalyi 6,7 százalékról. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv.

A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani – tette hozzá.

A kiskereskedelem folytatódó dinamikus növekedése összhangban van a Takarékbank elemzőinek várakozásával, miszerint az idén a GDP növekedése csak mérsékelten lassul, a tavalyi 4,9 százalékról 4,3 százalékra.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató  makrogazdasági üzletágvezetője is a bérek átlagosan 10 százalék feletti növekedésével magyarázta a  kiskereskedelmi forgalom februárban is dinamikus növekedését, és megjegyezte, hogy a háztartások egyaránt növelik fogyasztási kiadásaikat és megtakarításaikat. Tekintettel arra, hogy az erőteljes bérnövekedés idén is fennmarad, a kiskereskedelmi forgalom bővülése is tartós maradhat. Megjegyezte, hogy a vásárlási szokások folyamatos változását mutatja a csomagküldő és internetes áruházak forgalmának dinamikus emelkedése.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megerősítette, hogy a kiskereskedelmi forgalom februári 8,4 százalékos növekedése jelentősen meghaladta 5,4 százalékos előzetes elemzői konszenzust. A januári-februári adatok alátámasztják, hogy a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. Éves szinten 3,8 százalékkal növekedhet – becslése szerint – a GDP.

Varga Zsombor arra is figyelmeztetett, hogy a stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció lassú emelkedését, a dinamikus fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához.

Fotó: Pixabay

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek