A magyar kormány újabb lépéssel szigorítaná a tranzitforgalom szabályait: a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint 400 ezer forintos bírság is kiszabható lenne arra a nehéz tehergépkocsira, amely jogosulatlanul letér a kijelölt tranzitút-hálózatról. A fuvarozók számára ugyanakkor legalább ennyire fontos kérdés, hogy eltérő szabályok vonatkoznak-e a magyar és a külföldi kamionokra. A tervezet alapján a válasz az, hogy nem a rendszám vagy a fuvarozó származási országa a döntő, hanem az, hogy a jármű tranzitban halad-e át Magyarországon, vagy van magyarországi célállomása.
A 400 ezres bírság a legfontosabb új tétel
A rendelettervezet célja egyértelműen az, hogy erősebb szankciókkal kényszerítse ki a tranzitút-hálózattal kapcsolatos szabályok betartását. A normaszöveg módosítaná a KRESZ-t, az előéleti pontrendszer végrehajtási rendeletét, továbbá a közigazgatási bírságokra vonatkozó szabályokat is. A tervezet szerint a kihirdetést követő 16. napon lépne hatályba.
A teherautók szempontjából a legfontosabb változás az, hogy a KRESZ 48. §-a új (14a) bekezdéssel egészülne ki. Ez kimondja, hogy az a nehéz tehergépkocsi, amely a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti járműkörbe tartozik, és nem rendelkezik magyarországi célállomással, kizárólag a tranzitút-hálózatot használhatja.
Kötelező tranzit-útvonalak Magyarországon 2026-tól. Forrás: utinform.hu
Ehhez kapcsolódik a legsúlyosabb bírságtétel is. A tervezet 2. és 3. melléklete szerint a KRESZ 48. § (14a) bekezdésének megszegése 400 ezer forintos bírságot vonna maga után. Ugyanebben a táblázatban szerepel az is, hogy a KRESZ 48. § (14) bekezdésének megszegése 100 ezer forintos bírsággal járna. Ez a szabály arról szól, hogy a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül főszabály szerint csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. A kötelező haladási irány megszegéséért 78 ezer forint, egyes behajtási tilalmak megsértéséért pedig 47 ezer, illetve 100 ezer forint bírság szerepel a tervezetben.
A sofőr mellett az üzembentartó is felelhet
A fuvarozók számára különösen fontos részlet, hogy a tervezet nem kizárólag a járművezetőt említi. A 3. melléklet szerint a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért a járművezető vagy annak távollétében az üzembentartó is felelőssé tehető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatóságok nemcsak a sofőrrel, hanem adott esetben a vállalkozással szemben is felléphetnek.
Nem az a lényeg, hogy magyar vagy külföldi a kamion
A fuvarozói szektorban várhatóan az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a szigorítás különbséget tesz-e a magyar és a külföldi teherautók között. A tervezet szövege alapján azonban nem ez a lényeges választóvonal.
Az új 48. § (14a) bekezdés nem magyar vagy külföldi rendszámról beszél, hanem arról, hogy az adott nehéz tehergépkocsi rendelkezik-e magyarországi célállomással. Ha nem, akkor kizárólag a tranzitút-hálózatot használhatja. Vagyis a szabály logikája szerint nem a jármű honossága számít, hanem a fuvar jellege.
Ez magyarul azt jelenti, hogy egy külföldi kamion is letérhet a tranzitút-hálózatról, ha igazoltan magyarországi fel- vagy lerakóhelyre tart. Ugyanakkor egy magyar rendszámos járműre is vonatkozhat a szigorúbb tranzitszabály, ha olyan fuvarfeladatot teljesít, amelynél nincs magyarországi célállomás, és a jármű lényegében tranzitban halad át az országon.
A gyakorlatban persze a szabályozás elsősorban a nemzetközi átmenő forgalmat érintheti érzékenyen, de jogi értelemben a különbség nem magyar és külföldi járművek, hanem tranzitforgalom és magyarországi célfuvar között van. Ebből a szempontból ez fontos folytatása a kötelező tranzitút-hálózatról, illetve a márciusi útdíjemelésről szóló korábbi intézkedéseknek.
Mi a helyzet a 9 büntetőponttal?
A rendelettervezet kapcsán megjelent értelmezésekben felmerült, hogy bizonyos szabályszegésekért 9 előéleti pont (hétköznapi nevén büntetőponttal) is járhat. A tervezet melléklete alapján azonban a teherautókat érintő tranzitszabályoknál nem ez látszik a fő tételnek.
Az előéleti pontrendszerről szóló melléklet szerint a behajtás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése 4 pont, és a kötelező haladási irány megszegése is 4 pont. A mellékletben szereplő 9 pontos jogsértés nem a tranzitút-hálózat megszegéséhez, hanem az „engedély nélkül személygépkocsival végzett közúti közlekedési szolgáltatáshoz” kapcsolódik. Ez alapján a most nyilvános tervezetből az következik, hogy a teherautós tranzitszabályoknál a valóban nagy kockázatot elsősorban a magas pénzbírság jelenti.
Mire kell most figyelniük a fuvarozóknak?
A fuvarozóknak most három dologra érdemes különösen figyelniük:
- Az első, hogy a 400 ezer forintos bírság ebben a formában bekerül-e a végleges rendeletbe.
- A második, hogy változik-e még a büntetőpontokra vonatkozó rész.
- A harmadik pedig az, hogy a gyakorlatban milyen módon kell majd igazolni a magyarországi célállomást, vagyis azt, hogy a jármű nem tranzitban, hanem belföldi fel- vagy lerakással érintett fuvarfeladatban közlekedik.
Egy dolog azonban már a mostani tervezet alapján is világos: a szabályozás középpontjában a tranzitforgalom áll, és a legsúlyosabb szankció a kijelölt tranzitút-hálózat jogosulatlan elhagyásához kapcsolódna. A fuvarozók számára ezért a következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a társadalmi egyeztetés után milyen végleges formában jelenik meg az új szabályozás.
