Nehéz megítélni, hogy mennyire lett kemény az osztrák szabályozás.
Kissé meglepően nyilatkozott a közmédiában Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) elnöke a minap. Azt részletezte ugyanis az M1 egyik műsorában, hogy tudomása szerint eddig nem szankcionáltak magyar fuvarozókat Ausztriában, amióta a minimálbérre és az újfajta adminsiztrációra való kötelezettségeket bevezették.
Mint ismert, számos más európai országhoz hasonlóan Ausztriában is megkövetelik a hatóságok, hogy a kamionsofőrök a kinti tartózkodás idejére a helyi, azaz az osztrák minimálbérnek megfelelő fizetést kapják meg – természetesen a kint töltött időre arányosítva az összeget. Mivel az osztrák minimálbér jóval magasabb, mint a magyar (amelyre általában a napidíjon kívül a magyar sofőrök itthon be vannak jelentve), ez megnövelheti a hazai fuvarozócégek költségeit, így pedig részét képezi annak az intézkedéscsomagnak, amelyet a nyugati cégek piacvédelmi intézkedéseinek szoktak tartani.
A szabályok betartását persze számos olyan okmánnyal is igazolni kell, amelyet eddig nem hordtak magukkal a kamionosok, így ez is új pluszfeladatot ró a magyar cégekre.
A főtitkár szerint az osztrák rendszer csak július 1-je óta vált alkalmassá arra, hogy egyáltalán teljesíteni tudja a kinti elvárásokat, bár azt már januártól bevezették.
Ugyanakkor az osztrákok előtt már Németország és Franciaország is bevezetett hasonlóan kemény követelményeket, hasonlóan magas szankciókkal. Ám Dittel Gábor szerint Franciaországban sem volt még példa arra, hogy szankcionáltak volna, vagy azt is ellenőrizték volna, megfizette-e a magyar munkáltató a franciák által előírt minimálbért, és ő Olaszországból sem hallott hasonló esetekről.
Az elnök mondatai után azonban a közösségi médiában többen is felvetették, hogy az osztrákok bizony keményen bírságolnak, szerintük lehet, hogy ő éppen nem futott bele ilyen esetekbe, ettől függetlenül azonban igenis vannak szankciók a magyar fuvarozókkal szemben.