A tegnap óta zajló tiltakozások válaszként szolgálnak a 180 napon belüli 90 napos tartózkodást engedő szabály egyre szigorúbb érvényesítésére, valamint az elektronikus belépési/kilépési rendszer (EES) bevezetésére. A sofőrök és a fuvarozó vállalatok arra figyelmeztetnek, hogy az új helyzet a munkavállalók helyett turistaként kezeli őket, ami kiutasításokhoz, őrizetbe vételekhez és kézzelfogható pénzügyi veszteségekhez vezet.
Hol állt le a szállítás? Blokád alatt álló kulcsfontosságú átkelők és terminálok
A blokádok egyszerre több nyugat-balkáni országra is kiterjedtek. Észak-Macedóniában tíz határátkelőt állítottak le, köztük az Európai Unióval közös határon található legnagyobbakat is. Gevgelijánál, a Görögország és Észak-Macedónia közötti egyik kulcsfontosságú átkelőnél mintegy 100 kamion torlaszolta el a teherforgalmi terminált.
Ezzel egy időben Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is tiltakozások robbantak ki. Szerbiában 15, Horvátországgal közös határátkelőt blokkoltak, a kamionsorok pedig nagyjából egy kilométer hosszan nyúltak. Bosznia-Hercegovinában a Horvátország felé vezető átkelőknél álltak meg a kamionok, Montenegróban pedig a blokád kiterjedt az Adriai-tengeren fekvő Bar kikötőjére is, amely a térség egyik fontos logisztikai csomópontja.
A szervezők szerint mintegy 75 ezer kamion vesz részt a tiltakozásokban Észak-Macedóniából, Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Montenegróból. A személyforgalom komolyabb fennakadások nélkül halad, és átengedik a gyógyszerszállítmányokat, az állatszállításokat, a mentőszolgálatokat, a katonai járműveket, valamint a veszélyes áruk fuvarjait.
A 90/180-as szabály és az EES: a sofőrök egyenlőtlen bánásmódról beszélnek
A konfliktus forrása a a schengeni térségben 180 napon belül 90 napos tartózkodást engedő szabály, amelyet – az új EES-rendszerrel együtt – az utóbbi időben sokkal szigorúbban kezdtek érvényesíteni. A 2025. október 12-én, szakaszosan bevezetett elektronikus belépési/kilépési rendszer a passportbélyegzést automatikus regisztrációval váltja fel, biometrikus adatokat gyűjt, és önállóan számolja ki a megengedett tartózkodási időt.
A rendszeresen nemzetközi fuvarozást végző sofőrök számára ez azt jelenti, hogy gyorsan kimerítik a napkeretet, és hosszú időn át nem tudnak fix útvonalakon dolgozni. Csak az elmúlt évben több mint 100 sofőrt utasítottak ki, az elmúlt hetekben pedig további kiutasítási döntéseket jelentettek be.
„Ez veszélyezteti a gazdaságunkat és az egész Balkán gazdaságát. A sofőrök elveszíthetik a munkájukat, a fuvarozó vállalatok pedig bezárhatnak” – mondta Filip Stojanov, egy észak-macedóniai kamionsofőr.
Lengyelország a fuvarozók kritikájának középpontjában
A tiltakozásoknak van egy, az uniós fuvarozási piac szempontjából fontos lengyel vonatkozásuk is. A balkáni vállalatok képviselői Lengyelországot azok közé az országok közé sorolják, ahol az ellenőrzések különösen szigorúak.
„Lengyelország az egyik legszigorúbb rendszerrel rendelkező ország: ott a sofőröket őrizetbe veszik, majd egy másik sofőrt küldenek, hogy elvigye őket a célállomásra, és ügyvédeket fogadnak a sofőr szabadon bocsátásának elérésére. Ezért emelkednek a költségek. Ami a sofőrökkel történik, az könyörtelen” – mondta Emilia Arnaudova Hristov az észak-macedón svobodnaevropa.mk hírportálnak.
A fuvarozók szerint az ilyen intézkedések többletköltségeket generálnak, megzavarják az ellátási láncokat, és nemcsak a balkáni cégeket, hanem az Európai Unióból származó partnereket is sújtják.
„A munkához való jogot akarjuk, nem kiváltságokat”
A tiltakozók hangsúlyozzák, hogy követeléseik nem a határellenőrzések eltörléséről szólnak, hanem a hivatásos gépjárművezetők munkájának sajátos jellegének elismeréséről. Azt követelik, hogy mentsék fel őket a turistákra vonatkozó szabályok alól, vagy vezessenek be speciális vízummegoldásokat.
„Sajnáljuk, hogy idáig jutott a helyzet, de nem volt választásunk. Ebben a tiltakozásban csak a munkához való jogot követeljük – semmi többet. Türelmet kérünk, mert nem maradt más lehetőségünk” – mondta Amir Hadzidedic kamionsofőr a török Daily Sabahnak a Bosznia és Horvátország közötti Svilaj határátkelőnél tartott tiltakozás során.
A buszsofőrök hasonló álláspontot képviselnek, rámutatva, hogy egy sofőr őrizetbe vétele azt jelenti: az utasok hosszú órákra ellátás nélkül maradnak.
Politikai reakciók és figyelmeztetések a gazdaság számára
Az Európai Bizottság közölte, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet. Markus Lammert, az EB szóvivője Brüsszelben megjegyezte: bár a 90 napos szabály nem új, az Unió tisztában van azzal, hogy a sofőröknek, sportolóknak vagy turnézó zenészeknek hosszabb tartózkodásra lehet szükségük.
Nemzeti szinten közben fokozódik a nyomás. Szerbia miniszterelnöke különleges státuszt sürgetett a térség sofőrjei számára, a fuvarozó vállalatok „teljes bénulására” figyelmeztetve. Észak-Macedóniában pedig Aleksandar Nikoloski miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter támogatásáról biztosította a tiltakozókat, és három lehetséges megoldást vázolt: az EES bevezetésének elhalasztását, a napkeret legalább 250-re emelését, vagy a hivatásos sofőrökre vonatkozó speciális szabályozás bevezetését, a Svájcban alkalmazott megoldásokhoz hasonlóan.
A Szerb Kereskedelmi Kamara emlékeztet arra, hogy a térség kereskedelmének több mint 60%-a az Európai Unióval zajlik, és a hosszan elhúzódó blokádok veszélyeztetik a szerződéseket, a határidős szállításokat és az ellátási láncok stabilitását – az EU-s partnerek oldalán is.
Blace: az észak-macedón kormány nyíltan támogatja a fuvarozókat
A tiltakozó fuvarozók támogatásáról az észak-macedón kormány is biztosította a résztvevőket. Aleksandar Nikoloski miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter személyesen is megjelent a blacei határátkelőnél, ahol éppen zajlott a blokád, és hangsúlyozta: a tiltakozás figyelmeztetés és jelzés, amely közvetlenül a schengeni térség országainak szól.
Szeretném kifejezni támogatásomat – a magam nevében és a kormány nevében is – e fuvarozói tiltakozás mellett, ezért vagyok ma ennél a határátkelőnél, mert ez a tiltakozás figyelmeztetés. A fuvarozók meg akarják mutatni, mi fog történni április 10-től. Ez figyelmeztetés, és úgy gondolom, eljött az idő, hogy februárt és márciust – a schengeni térség tagállamai számára is – arra használjuk, hogy megoldást találjunk” – mondta Nikoloski.
A miniszter három lehetséges forgatókönyvre mutatott rá a patthelyzet feloldására. Az első az elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetésének elhalasztása a fuvarozók számára. A második annak növelése, hogy a hivatásos sofőrök hány napot tölthetnek a schengeni térségben, a jelenlegi 180-ról 250 napra, megfelelően ciklusokra bontva. A harmadik megoldás a hivatásos sofőrök turisták helyett szakemberekként való kezelése, vagyis mentesítésük a jelenlegi szabályok alól, illetve munkavállalói vízumok alkalmazása, ahogyan Svájcban is történik.
Nikoloski arra figyelmeztetett, hogy a változtatások elmaradása súlyos következményekkel járna nemcsak Észak-Macedónia és az egész régió gazdaságára, hanem az európai gazdaságra is.
Ne felejtsük el, hogy a térség egészében a külföldi beruházások többsége az Európai Unióból és a schengeni térség országaiból érkezik. Ők azok, akik itt főként félkész termékeket állítanak elő, amelyeket aztán exportálnak. Ne feledkezzünk meg a mezőgazdasági termékekről, a tranzitról, arról, amit Görögország termel és ami észak felé halad, valamint Délkelet-Európa fő kereskedelmi folyosójáról, a 10-es korridorról sem, amely az egész gazdaság éltető ereje” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes diplomáciai lépéseket is bejelentett: elmondása szerint már beszélt Görögország közlekedési miniszterével, és a következő napokban zágrábi látogatást tervez, valamint más országokkal is felveszi a kapcsolatot, hogy további nyomást gyakoroljanak az ügyben.
Egy éve figyelmeztetünk, beszéltünk az Európai Bizottság képviselőivel, de eddig nem hallgattak ránk. Úgy gondolom, e jelzés után meghallják a hangunkat, és megoldást találnak, hogy ne akadályozzák Észak-Macedónia, a régió, sőt Európa gazdaságának fejlődését” – tette hozzá Nikoloski.
A szállítás összeomlásának szélén
A tiltakozások határozatlan ideig tartanak, és – a szervezők bejelentése szerint – addig folytatódnak, amíg valódi megoldás nem születik. A fuvarozók arra figyelmeztetnek, hogy a probléma további figyelmen kívül hagyása a sofőrök pályaelhagyásához és a teljes régió fuvarozási ágazatának összeomlásához vezethet, amelynek hatásai messze túlmutatnak a Balkánon.
Az európai fuvarozási piac – köztük Lengyelország – számára ez újabb jelzés arra, hogy a mobilitási szabályok és a határellenőrzések egyre inkább befolyásolják a nemzetközi fuvarozás tényleges megvalósíthatóságát – és hogy a problémát nem lehet egyetlen régió határain belül tartani.
