A Bizottság Migrációs és Belügyi Főigazgatóságának (DG HOME) nyilvántartása alapján Szlovénia 2026. június 22. és 2026. december 21. között jelzett határellenőrzést a Horvátországgal és Magyarországgal közös szárazföldi határain.
A szlovén indoklás szerint továbbra is fennállnak a közrendet és a belső biztonságot érintő kockázatok. Az említett okok között szerepel a terrorfenyegetettség, a szervezett bűnözés, az embercsempészet és a fegyverkereskedelem. Szlovénia emellett arra is hivatkozik, hogy a Nyugat-Balkánon át vezető migrációs útvonalakon megjelenhet a terrorista beszivárgás kockázata; továbbá hibrid fenyegetéseket, Oroszország Ukrajna elleni folytatódó agresszióját, illetve a Közel-Kelet – különösen Szíria és Irán – instabilitását is megemlíti.
Az új bejelentés a korábbi időszakot váltja: az előző szlovén értesítés 2025. december 22. és 2026. június 21. közötti időtartamra szólt, és ugyancsak a horvát, valamint a magyar szárazföldi határra vonatkozott. A korábbi indoklás is hasonló elemeket tartalmazott, többek között a szervezett bűnözést, a migrációval összefüggő kockázatokat és a hibrid fenyegetéseket.
A szlovén lépés illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy több schengeni ország is ideiglenes belső határellenőrzéseket tart fenn. A Bizottság aktuális listáján Olaszország, Hollandia, Norvégia, Dánia, Lengyelország, Németország, Ausztria, Svédország és Franciaország is szerepel. Ausztria jelenlegi bejelentése 2026. június 15-ig érvényes: a cseh, a magyar és a szlovén szárazföldi határokra, továbbá a szlovák szárazföldi és folyami határszakaszokra terjed ki.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság kilenc schengeni országtól – Ausztriától, Dániától, Franciaországtól, Németországtól, Olaszországtól, Hollandiától, Norvégiától, Szlovéniától és Svédországtól – azt kéri, hogy dolgozzanak az ellenőrzések fokozatos megszüntetésén. A Bizottság emlékeztet: uniós jog alapján továbbra is lehetőség van belső határellenőrzésre, ha súlyos veszély fenyegeti a közrendet vagy a belső biztonságot, ugyanakkor az ilyen intézkedéseknek kivételesnek, ideiglenesnek és arányosnak kell maradniuk.
Brüsszel szerint több olyan megoldás is létezik, amely csökkentheti a schengeni belső ellenőrzések szükségességét: például nem szisztematikus rendőri ellenőrzések a határ térségében, mobil biometrikus azonosítás, illetve járműkövetési technológiák. A Bizottság a friss uniós migrációs és menekültügyi keretrendszert, valamint a digitális határigazgatási rendszereket is olyan eszközöknek tartja, amelyek mérsékelhetik a belső határellenőrzések iránti igényt.
Magnus Brunner, a Bizottság belügyekért és migrációért felelős biztosa úgy fogalmazott: a tagállamok már olyan helyzetben vannak, hogy érdemben megkezdjék a belső határokon alkalmazott szigorítások kivezetését. Hozzátette: az EU külső határain az idei évben 40%-kal csökkent az illegális határátlépések száma.
