Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Most már egy sor nyugat-európai országban megkövetelik, hogy a területükön munkát végző kamionsofőrök mindegyike legalább a helyi minimálbért megkapja. Hollandiában viszont egy per mintha ennek pont az ellenkezőjét eredményezte volna.

Egy hollandiai bíróság a napokban egészen érdekes ítéletet hozott, amely tanulságos lehet rengeteg magyar és kelet-európai sofőr számára is. Tulajdonképpen azt mondta ki, hogy egy Holland cég magyar leányvállalatánál dolgozó, de persze jellemzően Hollandiából kiindulva fuvarozó magyar kamionsofőrnek nem jár a holland kollektív szerződés szerinti bér. A pert egyébként tíz magyar sofőr indította egy helyi (tehát holland) szakszervezet támogatásával, és bár első fokon nyertek a magyarok, a másodfokú ítéletben mégsem a javukra döntött a bíróság.

Azért is érdemes közelebbről megismerni az ügyet, mert az utóbbi idők történéseinek fényében óriási kavarodást okozhat a fejekben. Európa nyugati országai ugyanis sorra bevezették azt a szabályt, amely szerint a külföldi cégek alkalmazásában álló sofőröknek a nyugati országokban való tartózkodás (munkaidő) idejére a nyugati minimálbért kötelező kifizetni. Erre most jött egy holland bíróság, amely mintha pont az ellenkezőjét mondta volna ki: azt, hogy a keleti sofőrök nem kaphatnak nyugati bért.

Akkor hogy is van ez?

Először nézzük meg, hogy mit mond a holland példa. A perben végső soron az az érvelés bizonyult döntőnek, hogy a magyar sofőrök egy magyar cégnél dolgoznak, ezért a fizetésükkel kapcsolatban a magyar szabályok vonatkoznak rájuk. Ha a magyar munkaadójuk úgy dönt, hogy magyar szintű fizetést nyújt nekik, és ők ezt elfogadják, akkor ezzel nincs mit kezdeni. A csavar persze ott van a történetben, hogy a magyar cég valójában csak a holland társaság magyarországi irodája volt, vagyis a hollandok pont azért nem közvetlenül vették fel a magyarokat, mert nem akarták megfizetni számukra a holland bért. És persze az is igaz, hogy a munkát Hollandiából kiindulva végezték el – tehát itt is kilógott a lóláb. A szakszervezet azonban hiába érvelt ezzel, jogi értelemben mégis az az álláspont győzött, hogy ebben az esetben egy magyar cég ideiglenesen külföldön dolgozó magyar alkalmazottairól van szó.

Ezzel szemben a német, osztrák, francia, olasz stb. minimálbér követelmény kicsit másról szól. Annak az a lényege, hogy Nyugaton nem szeretnék, ha a keleti cégek olyan lefelé tartó árspirálba kényszerítenék a nyugatiakat, amely jelentősen csökkentené a profittermelő képességüket. Ebben az értelemben persze a minimálbér követelmény azoknak a nyugati cégeknek az üzletét is rontja, amelyek keletre helyezik a “toborzóirodájukat”, vagyis olyan leányvállalatokat hoznak létre, amelyeknek elsődleges feladata a sofőrök alacsonyabb béren tartása, de nem ez a fő célpont. A fő célpont a “tényleges” magyar és keleti cégek költségeinek megemelése, és ezzel a kinti piaci pozíciójuk rontása.

Az ügy egyáltalán nincs lefutva, hiszen a minimálbér-követelményt előíró országok ellen az unió kötelezettségszegési eljárásokat indított, hiszen Brüsszelben is érzik, hogy legalábbis kérdéses, ezek a szabályok megfelelnek-e a tagállamok közötti szabad erőforrás mozgásnak. Elvileg a holland szakszervezet is magasabb szintre viheti a magyar sofőrök ügyét – cikkünk megjelenéséig egyelőre erről még nem döntött.

A lényeg azonban egyre inkább láthatóvá válik: a nyugati cégek tárt karokkal várják a keleti sofőröket, elsősorban azokat, akik tapasztaltabbak és beszélnek idegen nyelvet. Nekik általában hajlandóak is megadni a nyugati bért, hiszen a munkaerőt szeretnék magukhoz csábítani, de nem a cégeket. A keleti társaságok térnyerését viszont inkább visszafognák, hiszen az számukra káros. A keletiek pedig azért vannak bajban, mert a fuvarozás érdemi része nyugaton zajlik, és az érdekeikkel ellentétes, hogy az egységes Európában ehhez a piachoz nem férnek hozzá.

A sofőr bére tehát alapvetően nem is attól függ, hogy milyen a nemzetisége, és melyik ország területén végzi a tevékenységét, hanem attól, hogy hol van a munkaadója székhelye.

Az Európai Bizottság rendkívül nehéz helyzetben van, amikor az egyre mérgesebb vitában rendet szeretne vágni. Mind a nyugati, mind a keleti szakmai szervezetek erősen lobbiznak a maguk igaza mellett, és a probléma olyan nagy, hogy gyakran politikai szintre is viszik. A visegrádi négyek egységesen lépnek fel a kérdésben, egyértelműen ellenzik a minimálbér-követelményt, a nyugatiak viszont szintén összezárnak.

Kép: Flickr

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába