A döntés újranyit egy jelentős vitát a szárazföldi Spanyolország és a Baleár-szigetek között működő közúti fuvarozásban. Az ágazat jelentős gazdasági és szervezési hatásra figyelmeztet, ha a Legfelsőbb Bíróság ebbe az irányba egységesíti a bírói gyakorlatot.
A Baleár-szigetek Legfelsőbb Bírósága helyt adott annak a gépkocsivezetőnek a keresetének, aki azt követelte, hogy a teherautója kísérése közben a kompon töltött időt készenléti időként fizessék ki. Az ítélet kötelezi a Xim Escalas vállalatot, hogy 3 720 eurót fizessen a munkavállalónak, óránként 12 eurós díjazással arra a 310 órára, amelyet a Mallorca és Barcelona vagy Valencia közötti útvonalakon a fedélzeten töltött.
Az, hogy a vállalat kabint biztosított, nem változtat ezen idő jogi minősítésén. A baleár bíróság szociális tanácsa így követi a Legfelsőbb Bíróság 2024. májusi érvelését, amely szerint ez az időszak nem tekinthető pihenőidőnek.
Most a Legfelsőbb Bíróságon a sor, hogy egységesítse a bírói gyakorlatot, ami véglegesen megszilárdíthatja ezt az értelmezést.
A kulcs: rendelkezésre állás és nemzeti szabályozás
A Legfelsőbb Bíróság 2024-es ítéletében azzal érvelt, hogy bár az EU vezetési és pihenőidőkre vonatkozó rendelete lehetővé teszi, hogy ez az időszak bizonyos feltételek teljesülése esetén pihenőidőnek minősüljön, a nemzeti jog kedvezőbb feltételeket is megállapíthat a munkavállaló számára.
A legfelsőbb bíróság érvelését az 1561/1995. királyi rendeletre alapozta, amely a közlekedési ágazat munkaidőét szabályozza, valamint a 2012-ben aláírt, a közúti közlekedésről szóló 2. általános megállapodásra. Mindkét rendelkezés lehetővé teszi, hogy ez az időszak készenléti időnek minősüljön.
A döntő tényező az, hogy a gépkocsivezetőnek a vállalat és a komp személyzete számára is rendelkezésre kell állnia, például vészhelyzet esetén. Ez a rendelkezésre állási kötelezettség megakadályozza, hogy az időszak tényleges pihenőidőnek minősüljön.
Maximális aggodalom az ágazatban
A spanyol közúti fuvarozói szövetségek országos szövetsége, a Fenadismer, mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a szempont precedensértékű bírói gyakorlattá szilárdulhat.
A szervezet szerint a következmények pusztítóak lehetnek a közúti fuvarozási ágazat számára, különösen a szárazföldi Spanyolország és a Baleár-szigetek között működő vállalatok esetében. A hatás nem csak a béreket érintené. Munkaidőként ezekre az órákra is vonatkoznának a munkaidőre és a vezetési időre alkalmazandó korlátok és ellenőrzések.
A Fenadismer „nagyon erős, egyszerre gazdasági és szervezési” hatásra figyelmeztet, valamint arra, hogy várhatóan nőni fog a szárazföld és a szigetek között szállított termékek fuvarozási költsége.
Felhívás jogszabályi változtatásokra
Ebben a helyzetben a szövetség arra fogja ösztönözni a Munkaügyi Minisztériumot, hogy kezdeményezzen jogszabályi változtatásokat a közlekedési ágazat munkaidő-szabályozásában. A cél az új bírói gyakorlat negatív hatásának mérséklése, valamint annak lehetővé tétele, hogy az érintett vállalatok folytatni tudják tevékenységüket, amelyet a szigetek ellátásának biztosításához nélkülözhetetlennek tartanak.
Az ágazat most a Legfelsőbb Bíróság végső döntésére vár. Ha a 2024-ben elindított irányvonal megerősítést nyer, számos tengeri útvonal működési modelljét alaposan újra kell gondolni.
