Ezeket az adatokat július 23-án, Trento városában mutatták be, a Trentino–Alto Adige régió infrastrukturális prioritásairól szóló Fehér Könyv bemutatóján. Az Olasz Kereskedelmi Kamara tulajdonában lévő Uniontrasporti szerint jelenleg évente 370 millió eurós kárt szenvednek el az olasz cégek az osztrák oldalon érvényben lévő korlátozások miatt a Brenner-folyosón.
Az elemzés rámutat: az osztrák oldalon az autópálya-kapacitás 50%-kal csökkent, amit az utóbbi hónapokban tovább súlyosbítottak a Lueg-hídon végzett rendkívüli karbantartási munkák.
Antonello Fontanili, az Uniontrasporti igazgatója hangsúlyozta, hogy a Brenner-folyosó stratégiai jelentőségű mind a kereskedelem, mind a turizmus szempontjából. Az Olaszország és a többi európai ország közötti, évi 550 milliárd euró értékű transzalpesi kereskedelem több mint 29%-a ezen az útvonalon halad át, ez az arány 32%-ra nő, ha csak a közúti szállítást vesszük figyelembe.
A Confindustria Alto Adige adatai szerint 2024-ben 2,37 millió nehéz-tehergépjármű és 11,55 millió személyautó lépte át az olasz–osztrák határt a Brennernél – utóbbiak túlnyomó része a turizmushoz kapcsolódik. Trentino–Alto Adige Olaszország második legnépszerűbb turisztikai célpontja Veneto után, 2024-ben összesen 56,7 millió vendégéjszakát regisztráltak. Bolzano Róma és Velence után a harmadik leglátogatottabb olasz város, míg Trento a negyedik helyen áll.
A Fehér Könyv szerint a régió vállalkozásai számára a legfontosabb cél a Brenner-bázisalagút (BBT) megépítésének befejezése, amelyet 2032-re terveznek. Emellett kulcsfontosságú elvárás a Verona és Fortezza közötti vasútvonal korszerűsítése, a Bolzano–Merano vonal fejlesztése, az A22-es autópálya koncessziós vitájának rendezése, valamint a trentói teherforgalmi terminál kiépítése.
Az Uniontrasporti által készített infrastruktúra-teljesítményindex alapján Bolzano valamivel az országos átlag felett teljesít (index: 102,9), míg Trento jelentősen alatta marad (89,8).
Az elemzés egyúttal arra is figyelmeztet, hogy hasonló problémák érintik az összes alpesi átkelőt. Ezeken keresztül évente több mint 176 millió tonna áru halad át, ami még sürgetőbbé teszi a hatékonyabb és fenntarthatóbb logisztikai infrastruktúra megteremtését. Az ügy a CIPRA, az Alpok Védelméért Felelős Nemzetközi Bizottság figyelmét is felkeltette – a szervezet több mint 100 egyesületet tömörít.
Az utóbbi napokban új lendületet kaptak a Brenner-autópálya helyzetének rendezését sürgető felhívások is, miután kétoldalú megbeszélést tartott az olasz és az osztrák kormány. Bár rendelkezésre állnak digitális forgalomirányító eszközök, az Uniontrasporti hangsúlyozza: ezek nem képesek teljes mértékben megszüntetni a közúti árufuvarozás során jelentkező fennakadásokat és késéseket.
Késésben a Brenner-bázisalagút északi megközelítő útvonalai
Bár a Brenner-bázisalagút átadását továbbra is 2032-re tervezik, az ehhez kapcsolódó északi megközelítések kiépítése jelentős késésben van. Az osztrák ÖBB közölte: a szövetségi költségvetési megszorítások és a Németországban tapasztalt lassú előrehaladás miatt 2039-re halasztják az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal négysávosítását.
Az ÖBB figyelmeztetett: ha ezek az összeköttetések nem készülnek el időben, az alagút teljes áruszállítási potenciálja nem aknázható ki.
A késést Tirol közlekedési minisztere is „fájdalmasnak” nevezte, mivel az nemcsak az áruszállítást, hanem a regionális vasúti közlekedést is hátrányosan érinti. Németországban a Deutsche Bahn által preferált „lila útvonalat” még mindig nem hagyták jóvá – politikai nézeteltérések és a közelmúltbeli választások miatt a Bundestag döntése tovább késik. Az alagutat 2004-ben hagyták jóvá, és várhatóan a München–Verona vasúti menetidőt öt óráról háromra csökkenti majd.
Önnek ajánljuk: Eladó az Iveco? Szemet vetett rá egy indiai óriás
Újra napirenden a digitális kamionfoglalási rendszer
Eközben Ausztria, Bajorország és Olaszország ismét elővette a Brenner-folyosón bevezetendő digitális kamionfoglalási rendszer tervét, amely a torlódások enyhítését és a teherforgalom miatti feszültségek csökkentését célozza. A 2023-ban először javasolt rendszer előírná a fuvarozóknak, hogy legalább 24 órával az átkelés előtt foglaljanak 30 perces időablakokat.
A tervet 2025. július 10-én újraindította Christian Stocker osztrák kancellár és Markus Söder bajor miniszterelnök, akik hangsúlyozták, hogy a megvalósításhoz háromoldalú megállapodásra és az uniós jogszabályok betartására van szükség. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök „gyakorlati” megoldásnak nevezte a javaslatot, de hozzátette: további vizsgálatok szükségesek.
A három ország technikai munkacsoportja felméri a rendszer megvalósíthatóságát. Olaszország egyelőre nem kötelezte el magát hivatalosan, és továbbra is jogi eljárást folytat Ausztriával szemben az Európai Bíróságon.
Ezt olvasta már? Többezer eurós bírság egy hiányzó matrica miatt Ausztriában
Az osztrák Asfinag már kifejlesztett egy prototípust és egy irányítóközpontot Innsbruckban, amely készen áll a Verona–München közötti kísérleti tesztre.
A reakciók vegyesek: az olasz fuvarozók kvótarendszerként tekintenek a tervre, míg a tiroli aktivisták attól tartanak, hogy ha nem korlátozzák, a rendszer akár fokozhatja is a forgalmat. Háromoldalú találkozót szeptemberre terveznek, a politikai döntés pedig akár már decemberben, az EU Közlekedési Tanácsának ülésén megszülethet.
