Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

A kiküldött munkavállalók online nyilvántartásába regisztrálásának 40 eurós díja nem lép hatályba. A február 9-én hozott 2018-82. számú rendelet megerősítette Muriel Penicaud francia munkaügyi miniszter korábbi nyilatkozatát. Tavaly decemberben, a francia munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a tervezett SIPSI információs rendszer regisztrációs díja – a 40 euró/regisztráció/kiküldött munkavállaló – nem fog hatályba lépni.

Az új rendeletek, és különösen a 2018. február 9-i 2018-82. számú rendelet (február 11-én közzétéve) megerősíti Penicaud miniszter nyilatkozatát. A rendelet megszünteti a 40 eurós új díjat bevezető előírásokat, amelyet a külföldi munkaadóknak a Franciaországba történő kiküldetéséért minden egyes igazolásért meg kellett volna fizetniük. Ahogy azt a francia Munkaügyi Minisztérium vezetősége megígérte, hamarosan a munkavállalók kiküldetéséről szóló új nemzeti rendelkezések lépnek hatályba.

A munkáltatók új kötelezettsége

A magyar munkavállalók kiküldetésére vonatkozó bejelentési kötelezettség Franciaországban 2017 januárjától hatályos. Röviddel ezután a franciák úgy döntöttek, hogy a platform használati díját a külföldi munkáltatókra hárítják kérelmenként (40 euró minden egyes kiküldetési igazolásért). A 2017-751. 2017. május 3-i rendelet értelmében a díj 2018 elején léphet hatályba.

A SIPSI díja az EU-törvényekkel szemben

A francia kormány bejelentése Lengyelországban erős ellenállást váltott ki, hiszen a lengyel gazdaságban a nemzetközi áruszállítás nem elhanyagolható nagyságú, a munkavállalónkénti alkalmankénti 40 eurós költség viszont kifejezetten magas. A lengyel Szállítás és Logisztika Munkaadói szövetsége az Európai Bizottsághoz fordult az uniós törvényeket sértő díj miatt.  A SIPSI díját a lengyel szakértők és politikusok szintén bírálták.

A kiküldött munkavállalók nyilvántartásba vételének díja sérti az úgynevezett tagállamok lojális együttműködését, mivel ez csupán egy akadálya, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságának (és az EU-tagállamok elkötelezték magukat, többek között, hogy további akadályokkal nem korlátozzák a szabad mozgást az unió belső piacán).
Ezen túlmenően, Franciaország által egy ilyen díj bevezetése a szolgáltatásnyújtás korlátozására, aligha tekinthető indokoltnak és arányosnak, annak érdekében, hogy egy ellenőrzési rendszert hozzanak létre a kiküldött munkavállalókra – mondta Marcin Kiełbasa a Munkaerő Mobilitás Kezdeményezés, a legnagyobb európai munkaerő-közvetítéssel foglalkozó vállalkozás, vezetője.

Németországi kritika

Az új kötelezettségről szóló információk nemcsak a lengyel vállalkozóknak, hanem a németeknek se tetszett. A német szállítmányozási szakszervezetek a díjat diszkriminatívnak tartják. Az Odera mögötti szomszédjaink is aggodalmukat fejezték ki, hogy más országok is követik majd a francia példát, miszerint minimális díjazása lesz a kiküldött munkavállalóknak.

Az Személyszállító Vállalkozók Országos Szövetségének (BDO) képviselőivel együtt a német szervezetek – a BGL (Szövetségi Közúti Közlekedés, logisztika és hasznosítás szövetsége), AMO (Szövetségi Logisztikai és Bútorszállítói Szövetség) és BWVL (Szövetségi Gazdasági, Szállítási és Logisztikai Szövetség) – még májusban levélben fordultak az Európai Bizottság Szállítmányozási Főigazgatóságának részlegének Eddy Liegeois igazgatójához, hogy az Európai Bizottságnál beavatkozási kérelemmel éljenek.

Fotó: Pixabay

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába