Elisabeth Borne, a francia szállítmányozási miniszter német kollégájával való találkozója során kifejezte a két ország közös álláspontját a Mobilitási Csomag jelenlegi változatával kapcsolatban. Egyértelműen kijelentette, hogy a jelenlegi formájában a szabályozás nem elfogadható Franciaország számára, mivel „a gazdasági és szociális dömpinget” túlságosan könnyűvé tennék Közép- és Kelet-Európa közúti fuvarozói számár.
A franciaországi és németországi szállítmányozási miniszterek találkozójára Párizsban került sor múlt pénteken. Mindkét ország egyértelműen elutasítja a Mobilitási Csomag jelenlegi változatát, azt állítva, hogy nem felelnek meg az egyenlő munka egyenlő fizetés alapelvének az adott tagállam területén – számolt be a Le Point portál a Francia Hírügynökségre hivatkozva. Borne miniszter hozzátette, hogy a jelenlegi megállapodások nem garantálják a tisztességes konkurenciát, sőt szabályosan favorizálják a Közép- és kelet-európai szállítmányozókat. Borne kritizálta a járművezetők munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó jegyzeteket is, lehetetlennek nevezve azokat.
Németországgal együtt látjuk, hogy messze vagyunk a konszenzustól. Szó nincs arról, hogy kaotikus módon döntsünk a szabályokról, amelyek hatályosak lesznek legalább egy évtizeden keresztül, és uniós joggá válnak. – mondta el. – Az európai előírásoknak sokkal hatékonyabban kell fellépnie a gazdasági és szociális dömping ellen – emelte ki Elizabeth Borne a sajtókonferencia során.
Franciaország meg akarja nehezíteni a keleti szállítmányozók életét
A miniszter azt is kijelentette, hogy a kiküldetésbe küldött dolgozókra vonatkozó előírásoknak a szállítmányozásra is vonatkozniuk kellene. Más országból származó járművezetők esetében Franciaország és Németország azon a véleményen vannak, hogy már az első naptól kiküldetésben lévő dolgozókként kellene kezelni őket az adott területen, és ennek megfelelően „kiküldetésben levő munkaerő” státusz kérelmét kelljen beadni. A jelenlegi változatában a Mobilitási Csomag abból indul ki, hogy ez a követelmény a másik ország területén töltött harmadik naptól érvényes. Kelet-Közép-Euróa legtöbb országa, így Lengyelország, Bulgária és Magyarország ellenzik ennek a szabályozásnak az alkalmazását a határon túlra küldött járművezetők esetében.
Nem hivatalos diplomáciai forrásokból az derül ki, hogy a Mobilitási Csomagról szóló következő megbeszélés időpontja ez év őszére várható, amikor is az Uniót Ausztria fogja vezetni.
A szerkesztőség megjegyzése
A francia miniszter álláspontját lehet politikai kirohanásnak és időhúzásnak is tekinteni, mivel az EU Tanácsának a munkáját jelenleg Bulgária vezeti. Egy újonnan csatlakozott EU tagállam, amely célul tűzte ki az országok közötti megosztottság felszámolását a Közösségben. A munkavállalók kiküldetésével kapcsolatban a bolgár elnökség szeretett volna kompromisszumot elérni.
A francia miniszter nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy jelen pillanatban nehéz lesz megegyezni. Lehet, hogy Párizs hozzáállása megváltozik, amikor az év második felében a vezetést Ausztria veszi át. Nincs kizárva, hogy a kiküldetés kérdése a szállítmányozásban kedvezőbb lesz a Régi Unió tagjai országai számára, ami Párizs számára már elfogadható lesz.
Csak az a kár, hogy ezekben a politikai játszmákban a francia politikusok nem akarják észrevenni, hogy az általuk erőltetett álláspont egyértelműen ütközik az uniós piac alapvető elemeivel, mint például a szolgáltatások szabad áramlása.