A németországi kereslet a hivatásos sofőrök iránt továbbra is folyamatosan nő. Dirk Engelhardt, a Szövetségi Árufuvarozási, Logisztikai és Hulladékgazdálkodási Szövetség (BGL) elnöke a Bild című lapnak adott interjúban egyenesen fogalmazott: már most is legalább 100 000 sofőr hiányzik az országban, és egy esetleges fegyveres konfliktus esetén ez a szám akár 400 000-re is nőhet.
„Ha nem sikerül áthidalnunk a 400 000 fős hiányt, akkor válsághelyzetben nem leszünk képesek megfelelően támogatni a Bundeswehrt, és a civil lakosság ellátása is ellehetetlenülhet” – figyelmeztetett Engelhardt.
Szerinte a német közlekedési rendszer jelentős mértékben támaszkodik külföldi – főként kelet-európai – munkavállalókra. Egy háborús helyzetben a lengyel, román vagy ukrán sofőröket hazarendelhetnék, ami logisztikai összeomlást okozna Németországban.
Mentőtervek: nők, nyugdíjasok és harmadik országbeli sofőrök
Engelhardt szerint sürgős törvénymódosításokra van szükség, hogy a nyugdíjas sofőrök visszatérhessenek a szakmába anélkül, hogy ismételten teljesíteniük kellene az időszakos alkalmassági vizsgákat. Emellett azt is szorgalmazza, hogy az EU-n kívüli országok – például Moldova vagy Üzbegisztán – állampolgárai könnyebben juthassanak munkához, ehhez pedig elengedhetetlen volna, hogy jogosítványaikat uniós szinten elfogadják.
További javaslatként merült fel, hogy több nő üljön a teherautók volánja mögé.
„Szükségünk van biztonságos parkolókra, valamint olyan járművekre, amelyek saját zuhanyzóval, WC-vel és konyhával vannak felszerelve” – mondta a német szövetség vezetője.
Jobb, ha tudja: Újra napirenden a brenneri teherautós idősávos rendszer terve
Lengyelország nem repes az ötlettől
A német kezdeményezésekre reagálva Jan Buczek, a Lengyel Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetségének (ZMPD) elnöke a Gazeta Prawna című lapnak adott interjúban erősen szkeptikusan nyilatkozott.
„Igaz, hogy nyitott piacról beszélünk, de a régi uniós tagállamok szelektíven alkalmazzák ezeket az általános szabályokat. Ha a kereskedelmi piac felosztásáról van szó, mindent visznek. Ha pedig a munkaerőről, azt is mind el akarják vinni” – fogalmazott Buczek.
Hangsúlyozta, hogy Lengyelország komoly összegeket fordított a hivatásos járművezetők képzésére, és a szakiskolák végzettjei minden szükséges képesítéssel rendelkeznek. Németország ezzel szemben a legegyszerűbb utat választaná a válság kezelésére:
„Fizetnének, és kiszívnák a piacról a lehető legtöbb munkavállalót” – tette hozzá keserűen Buczek.
Ezt olvasta már? Többezer eurós bírság egy hiányzó matrica miatt Ausztriában
Nem csak a munkaerőhiány okoz gondot – a német szabályozások is problémásak
Buczek szerint nem kizárólag a sofőrhiány jelenti a gondot: a német szabályozási környezet és üzleti gyakorlat is nehezíti a helyzetet.
„Mintha csak a német közvetítők kérésére szabták volna át a szabályokat: a fuvarozási ágazatban a követelések érvényesítési határidejét három évről egy évre csökkentették. Mivel pedig a német munkavállalók inkább kereskednek a fuvarmegbízásokkal, mintsem hogy ténylegesen dolgoznának, hatalmas közvetítői piac alakult ki a szektorban” – mondta.
A ZMPD elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Németországban a fizetési határidőket gyakran több hónaposra nyújtják.
„A 90 napos fizetési határidő korántsem számít ritkaságnak. Épp ezért úgy véljük, először azt kellene helyreállítani, amit időközben sikerült teljesen a feje tetejére állítani” – jegyezte meg Buczek, akit a Gazeta Prawna idézett.
