Mennyire kell tehát aggódnunk a globális kereskedelem miatt? Mik a perspektívák? – ez Appel szerint az egyik legfontosabb kérdés, amelyet ma nem csak a kereskedelmi és a fuvarozási ágazat képviselői tesznek fel. Ez kulcsfontosságú kérdés minden vállalkozó számára.
A nemrég közzétett DHL Trade Growth Atlas jelentésben a globális trendeket vizsgálták a kereskedelem növekedésével, a földrajzi elmozdulásokkal, az eladott áruk szerkezetével és a szélesebb körű változásokkal kapcsolatban az üzleti környezetben. Elemezték a kereskedelmi árucserét a világon, régiók szerinti elosztásban a fejlett és fejlődő gazdaságok között 173 ország figyelembe vételével.
Az eredmény?
Eljött a jó hírek ideje
Frank Appel véleménye szerint „a tények sok optimista következtetést adnak”, és ezeknek köszönhetően elvághatók azok, a piacon megjelenő spekulációk, amelyek például a globalizáció korának végéről beszélnek. Az előre jelzések ugyanis arról beszélnek, hogy dacára a romló makrogazdasági környezetnek és a negatív trendeknek amennyiben az árakról van szó, „még mindig hatalmas kereskedelmi lehetőségeket lehet észlelni”.
Ez jó hír, mivel a kereskedelem hozzájárulhat a gyorsabb gazdasági növekedéshez, az alacsonyabb inflációhoz, valamint az ellenállóbb és fenntarthatóbb ellátási láncok létrejöttéhez – kommentálja a Deutsche Post DHL Group ügyvezető igazgatója.
Véleménye szerint a jövőben mind a kereskedelem, mint az együttműködő országok „a jólét kulcsfontosságú tényezői” lesznek. Annál is inkább szükségesnek bizonyulhat az ellátási láncok átalakítása, hogy a kompromisszum a költségek s a kockázatok között minél inkább elégedettségre adjon okot.
A beszállítók multi-sourcingja vagy több kereskedelmi útvonal és szállítóeszköz használata bölcs stratégiának bizonyulhat, amelynek a célja a felkészülés az egy forrásban beálló zavarra – foglalja össze Appel.
A globális kereskedelem, köszöni szépen, jól van
A járvány és a háború Ukrajnában egyáltalán nem mért akkora csapást a globális kereskedelemre, mint attól tartottak – ez az egyik központi következtetése a DHL jelentésének. Az derül ki belőle ugyanis, hogy a nemzetközi árukereskedelem 10%-ot is nőtt a COVID-19-járvány előtti időszakhoz képest.
Sőt, dacára a háborús konfliktusnak keleten azzal számolnak, hogy 2022-2023-ban a kereskedelem gyorsabban fog növekedni, mint az előző évtizedben.
A jelentésben azt olvassuk, hogy erős növekedést jeleznek előre a határt átlépő elektronikus kereskedelemben, az általában vett kereskedelem pedig növelné a szerepét a világgazdaságban és valamivel gyorsabban növekedne, mint a világ GDP-je.
2022-ben a Nemzetközi Valutalap ugyanis 4,1%-os növekedést jelez előre a kereskedelemben, a következő évben pedig 3,2%-t. Közben a világ GDP-jének növekedése 3,2 és 2,9%-t tenne ki.
Ugyanígy nem lehet letagadni, hogy a „kereskedelem növekedése jelentősen lelassult a 2008-2009-es pénzügyi válság óta”.
Nem csak Kína
A jelentésből kiderül, hogy a legnagyobb hatása a globális kereskedelem növekedésének dinamikájára Kínának lesz, aki még 2016. és 2021. között a növekedés negyedéért voltak felelősek. Ez az ország még mindig a leggyorsabban fog növekedni ezen a területen, részesedése a globális fejlődésben azonban valószínű a felével csökkenni fog, 13%-ra.
A jelentés szerzőinek véleménye szerint sok cég az ellátási láncok zavarainak fényében épít és építeni fog a termelés diverzifikálására és az olyan beszerzésekre, amelyek eddig a Közép Országára épültek. Ennek a helyzetnek a fő haszonélvezői Vietnam, India és a Fülöp-szigetek lennének.
E két utóbbi „megkétszereznék a kereskedelmi forgalom tempóját az utolsó öt éves időszakhoz képest”.
Vietnam pedig olyan országként van leírva, amely bámulatos sikert ért el a fejlődésben. Még 1985-ben – olvashatjuk a jelentésben – az export a GDP kevesebb, mint 20%-t tette ki, és az ország a világ legszegényebbjei közé tartozott.
2019-ig az export a GDP 101%-ára nőtt, Vietnám pedig közepes bevételű országgá vált (a GDP majdnem 3.000 dollár/fő)” – olvashatjuk.
Az elmúlt öt évben Kína volt a „kereskedelem növekedésének domináns forrása”, és bár továbbra is kulcsszerepe lesz ezen a területen, a szakemberek azt jelzik előre, hogy a kereskedelem növekedése szét fog terülni különböző régiókra.
Az említett délkelet- és dél-ázsiai vezetőkön kívül a növekedés dinamikájának növelését várják a szubszaharai afrikai országoktól is.