Az ügy a kabotázsra vonatkozó előírások megsértésével foglalkozott – azaz külföldi vállalatok által egy nemzetközi szállítást követően több belföldi fuvarozás lebonyolításával egy uniós tagállamban. A lengyel fuvarozó történetét a német Ferner Anwaltskanzlei ügyvédi iroda ismerteti. Egy Lengyelországban bejegyzett jármű ellenőrzése során az Észak-Rajna-Vesztfáliában található A2-es autópályán kiderült, hogy hét napon belül több mint három belföldi fuvarozást hajtottak végre.
Az elsőfokú bíróság (Amtsgericht) 1250 euró (kb. 5300 zloty) bírságot szabott ki egy szállítmányozási vállalat ügyvezető igazgatójára, személyes felelősségre vonva őt. A fő érv a hasonló jogsértésekkel kapcsolatos korábbi közigazgatási eljárásokban betöltött szerepe volt.
A bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet – nincs bizonyíték a személyes bűnösségre
A Kölni Felsőbíróság (OLG Köln) azonban 2025. április 24-i ítéletével (1. számú ORbs 30/25. ügyszám) hatályon kívül helyezte ezt a határozatot, és az ügyet visszautalta újratárgyalásra. A bírák nem kérdőjelezték meg magát a kabotázs szabálysértésének tényét, de megállapították, hogy a vezető személyes felelősségének megállapítása helytelen volt.
„Az a tény, hogy valaki vezetői pozíciót tölt be egy vállalatnál, nem vonja maga után automatikusan a felelősséget minden jogsértésért” – áll az indoklásban.
A német közigazgatási szabálysértési törvénykönyv (OWiG) 9. szakasza szerint egy vállalat (szervezet) nevében eljáró személy csak akkor büntethető, ha személyesen követte el a jogsértést, vagy mulasztással tette lehetővé annak elkövetését.
„A felelősség individualizálása elengedhetetlen – a betöltött pozícióból eredő bűnösség vélelme nem elegendő” – hangsúlyozták az OLG bírái.
A korábbi ítéletek nem elegendőek
Az elsőfokú bíróság véleménye szerint a vezető felelősségét más ügyekben korábban kiszabott bírságok határozták meg. A probléma az, hogy ezeket az ítéleteket mind a vizsgált esemény után hozták.
„Nem feltételezhető, hogy a vezető akkoriban tudott a szabálysértésekről, mivel a döntéseket később hozták meg” – mutatott rá az OLG.
Továbbá az alsóbb fokú bíróság nem állapította meg, hogy a vezetőnek tényleges ismeretei voltak-e a végrehajtott szállítási műveletekről, illetve hogy megfelelő felügyeleti vagy ellenőrzési eljárásokat vezetett-e be.
Mi a kabotázs, és miért fontos?
Bár a kabotázs fogalmát néha félreérthetően értelmezik, az OLG megállapította, hogy az alkalmazandó rendelkezések – beleértve az 1072/2009/EK rendeletet is – kellően egyértelműek ahhoz, hogy szankciók kiszabásának alapjául szolgáljanak. Amint megjegyezték:
„A definíció egyértelműségének hiánya nem érvényteleníti a szankció jogszerűségét, ha a hatóságok gyakorlata és a joggyakorlat kellőképpen meghatározza azt.”
Fontosság az iparág számára
Az OLG Köln-ítélet fontos jelzés az egész szállítmányozási ágazat számára. Rámutat, hogy bár a kabotázsra vonatkozó szabályozások megsértése szankciókhoz vezethet, a vállalat vezetői nem vonhatók automatikusan felelősségre egyéni cselekedeteik vagy mulasztásaik megbízható megállapítása nélkül. Az ítélet egyértelmű következtetést von le: nem minden vállalati döntés terheli a vezetőjét – a felelősséget személyesen kell bizonyítani, nem intézményesen.
