A tachográf a hivatásos járművezető kísérője szinte a munkája összes perce alatt. Vannak azonban kivételek, amikor egy pillanatra megfeledkezhetünk róla – pihenés otthon, ünnepek, de néha a menet is. Pontosan így van! Egyes helyzetekben megengedett, hogy a tachográf ne rögzítse a járművezető munkaidejét.
Az OUT üzemmód a tachográfon az Európai Parlament és Tanács 561/2006 sz., 165/2014 sz. rendeleteinek, valamint az AETR-egyezménynek (a francia „Accord Européen sur les Transports Routiers” alapján) az alkalmazásából következő procedúra. Olyan helyzetet jelöl, amikor az adott menetet kivonják a közúti áru- vagy személyszállítás hatálya alól Ilyenkor a jármű (és a járművezető) nem köteles rögzíteni a tevékenységét a tachográfon. Ugyanígy a járművezető nem köteles figyelemmel lenni a menetidőre vonatkozó korlátozásokat és a pihenőidőket, amelyek közvetlenül az 561/2006 sz. rendeletből következnek.
Szituációk, amikor lehet használni az OUT üzemmódot a tachográfon
Mivel egyes cégek, és ezzel együtt maguk a járművek is speciális és nem hagyományos fuvarokat teljesítenek, a törvényhozók úgy döntöttek, kiveszik őket az előírások hatálya alól.
Gyakran hallani, hogy a járművezetők „outon” mennek. Akkor történhet ez így, ha például kommunális hulladékot szállítanak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy amennyiben ugyanez a járművezető utasítást kap a munkaszervezőtől, hogy vegye fel a hulladékot egy cégtől (pl. csomagolások a megvásárolt árukról, irodai hulladék), akkor ez a menet már nem fog a kivétel hatálya alá tartozni. Tehát az ilyen járművezető munkáját a tachográfnak teljes mértékben dokumentálnia kell.
Ez azért fontos, hogy a cégek, amelyek kommunális hulladék szállításával akarnak foglalkozni, és úgy döntenek, hogy leszerelik a tachográfot, szem előtt kell, hogy tartsák, hogy a jövőben más műveletet nem végezhetnek, amelyhez a rögzítő berendezés megkövetelt.
Ezen felül a kivételt lehet alkalmazni termés szállításakor a gazdaságokban, és szervízmenetek során is a jármű karbantartása során. Az OUT üzemmódot használja a járművezető annak a menetnek a során is, amikor a jármű nem alkalmas dolgok szállítására, például amikor csak a nyerges vontatóval közlekedik.
Az 561/2016 rendelet a közúti segítségnyújtást (100 km-en belül a bázistól) valamint a rendszeres útvonalon való 50 km-nél rövidebb személyszállítást is kiveszi a szabályozás hatálya alól.
Menet a szervízbe
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a további szabályozások miatt a vállalkozók nagyon gyakran tévednek azzal kapcsolatban, hogy az adott menet lehet-e OUT üzemmódú, vagy sem.
A különböző helyzetekben különböző korlátozások vannak ennek az előírásnak az alkalmazására – az egyik a már említett hulladékszállítás. Többnyire ez a vállalkozó telephelyétől való távolság (50-100 km). Azonban egyes kivételek nincsenek korlátozva távolság szerint, pl. a teljesen új járművel való menet, amely még nem alkalmas dolgok szállítására.
Az előírások alóli kivételt legtöbbször javításkor, karbantartáskor vagy építési területen, nem közterületen való áthajtáskor alkalmazzák. És így pl. a szervízbe való menet átvizsgálásra, karbantartásra vagy javításra ki van véve a munkaidőre vonatkozó előírások hatálya alól, de csak akkor, ha ez a menet nem része a jármű hagyományos útvonalának felrakodásra vagy lerakodásra. Ha a járművezető „útközben” megy be a szervízbe, a kikapcsolást nem fogják elfogadni.
Mi a helyzet az üresjárattal?
A legtöbb ellentmondást a szabályok alóli kivétellel kapcsolatban az üresjáratok keltik. A vállalkozók és a járművezetők gyakran kérdezik, hogy a menet visszafelé rakomány nélkül végezhető-e OUT üzemmódban. Egy a válasz: nem.
Ami a szabályt illeti, a közúti áru- és személyszállítási előírások alá azok a járművek tartoznak, amelyek alkalmasak ilyen szállítmányokra. Nem feltétlenül megrakott, vagy üres járművek. A legtöbb problémát a hagyományos útvonalakon teljesített menetek jelenthetik, a hulladékszállítás és a közúti segítségnyújtás, mivel éppen ezekre a helyzetekre további korlátozások vonatkoznak.
Fotó: Pixabay