Évente több mint kétmillió nehéz tehergépjármű szeli át Magyarországot, a hatalmas tranzitforgalomból lényegesen többet is profitálhatna hazánk: minőségi szolgáltatások – például őrzött parkolók és szálláshelyek építése – és hatékonyabb útdíj-, illetve engedélyellenőrzés, gyorsabb határkeresztezés esetén akár többmilliárd forintos plusz bevételhez juthatnának a magyar vállalkozások és a költségvetés.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a kormány logisztikai szektort érintő tervezett intézkedései – infrastruktúra fejlesztések feltételeinek megteremtése, szigorúbb hatósági ellenőrzések, minimális szolgáltatási díj bevezetése stb. –, évtizedes problémákra nyújthatnak megoldást, elősegítve a vonzóbb logisztikai infrastruktúra kiépítését, a trükköző külföldi fuvarosok kiszűrését és a magyar árufuvarozói piac versenyképességének növelését.
Hazánkban a logisztikai szektor az éves GDP több mint 5 százalékát adja, ami akár duplája is lehetne, ha Magyarország jobban kihasználná geopolitikai adottságait, véli a szervezet. Jelenleg csak közúton évente több mint kétmillió nehéz tehergépjármű halad át az országon, és több millió tonna tranzitárut kezelnek vasúton, közúton és vízen.
„A magyar árufuvarozás számos olyan belső és külső problémával küzd évtizedek óta, amely gátja a nemzetközi versenyképességnek” – hangsúlyozza Fülöp Zsolt.
Az MLSZKSZ elnöke szerint a tranzitforgalomban hazánk eddig csak az útdíjbevételekre épített, alig rendelkezünk olyan kiegészítő szolgáltatásokkal – például őrzött kamionparkoló, szálláshely stb. –, amelyek további forgalmat vonzanának, illetve plusz bevételeket generálnának a szolgáltatószektornak, és közvetve az államnak.
Emellett, ahhoz, hogy az ország vonzó áthaladási útvonal lehessen, fejleszteni szükséges a határkeresztezési folyamatokat, mert a hosszú várakozások miatt a fuvarok egy része más útvonalakat keres, teszi hozzá a szervezet.
Továbbá figyelmet kell fordítani olyan további árumegállítói funkciók erősítésére, mint a záhonyi vasúti nyomtávváltásból származó lehetőségek, a budapesti repülőtér körüli e-kereskedelmi elosztóközponti fejlesztések, a tengeri konténeres forgalom regionális elosztói szerepének erősítése, vagy a V0 vasúti körgyűrű által generált forgalomvonzó képesség kihasználása.
„A kiszolgáló logisztika megteremtésére kiváló példa Hollandia, amely gazdasági kitörési lehetőséget látott a tengeri fuvarozásra épített kereskedelmi szolgáltatások folyamatos fejlesztésében. Az így létrejött kikötőhálózatuk (Rotterdam, Amsterdam) Európa legnagyobb áruforgalmát – évi a több mint 540 millió tonna – bonyolítja a TOP 10 kikötő összehasonlításában” – teszi hozzá Fülöp Zsolt.
Trükköző külföldi fuvarosok veszik el a munkát a magyarok elől
Az infrastruktúra hiánya mellett komoly problémát jelent, hogy ágazati becslés szerint, a magyarországi fuvarok 40 százalékát, az EU-n kívüli, harmadik országbeli – török, albán, szerb stb. – fuvarosok viszik el a magyarok elől, jelentős részét engedély nélkül, kijátszva a nemzetközi kvótákat/egyezményeket. Eddigi ellenőrző rendszer, nem tudott hatékonyan fellépni az engedélyekkel trükköző, vagy az útdíjat nem fizető kamionosokkal szemben. Ha nem magyar fuvarozó szállít, akkor nem magyar cégnél landol a fuvardíj, nem magyar munkavállaló végzi a feladatot, a külföldi vállalkozás nem fizet adót és végül, ha nem érik tetten a szabálytalankodót, akkor a hatóság sem tudja szankcióval sújtani őt, azaz összességében a nemzetgazdaság szempontjából mindenki rosszul jár.
Erősödhet a magyar közúti árufuvarozás helyzete, jelentős többletbevételt generálva minden érintett részére
“A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a logisztikai szektor szereplőivel együttműködve most számos intézkedést, szabályozói változást tervez bevezetni. Megteremtik a feltételeit annak, hogy korszerű és biztonságos szálláslehetőséggel kibővített parkolók jöhessenek létre az ország számos pontján, felülvizsgálják a kulcsfontosságú közúti és vasúti határátkelők áteresztőképességét befolyásoló határforgalmi gyakorlatokat, és szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be az engedély nélkül fuvarozó külföldiekkel szemben. Emellett bevezetik a minimális szolgáltatási díjat és az e-fuvarlevelet, valamint maximálják a fuvarozásba bevonható alvállalkozók számát, illetve a fuvarozók (közút, vasút, víz, légi) egymás közötti elszámolásának fizetési határidejét,” olvasható a szervezet sajtó közelményében.
A kormány már a következő években 100 milliárd forintot meghaladó plusz bevétellel kalkulál a nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódóan a növekvő útdíjak, valamint a hatékonyabb ellenőrzési rendszer bevezetése miatt, amely feltételezi a forgalom további bővülését.
Az MLSZKSZ jónak tartja a kormány tervezett intézkedéseit, amelyek elősegítik a tranzitforgalomból származó bevételek növelését, a fuvarozói piac tisztulását és növelik a magyar árufuvarozás versenyképességét. A Szövetség szerint a szabályozói korszerűsítések jó alapot jelenthetnek az évtizedes problémák megoldására, ugyanakkor a célok eléréséhez további döntések szükségesek Ezek előkészítésében a magyarországi logisztikai ágazat szakmai szervezetei készek együttműködni a szaktárcával.