Nemrég Budapestre is befutott az első közvetlen teherszállító vasúti járat Kínából, nem sokkal azután, hogy Londonba is érkezett áru hasonló módon Ázsiából. Azt azonban nehéz kifürkészni, hogy mit is akarnak pontosan a kínaiak.
Egy 650 méter hosszú, 41 konténert szállító tehervonat futott be a napokban a Budapesti Szabadkikötőbe – 1 millió dollár értékű áruval. A főként ruhákat, acélipari alapanyagot, elektronikai eszközöket és játékokat tartalmazó rakomány az első közvetlen vonatjárat volt Kína és Magyarország között.
Korábban Londonban is hasonló nagy csinnadratta volt, amikor az első közvetlen kínai tehervonat megérkezett, illetve akkor is, amikor az első szállítmány Kína felé elindult.
A vasúti teherszállítás előnyeként említik, hogy olcsóbb, mint a légi fuvarozás, a tengeri szállítmányokkal szemben pedig a gyorsaságot szokták kiemelni. Ami persze megfordítva azt is jelenti, hogy drágább, mint a tengeri mód, és jóval lassabb, mint a légi.
A Budapestre érkező szerelvény 17 napig zötykölődött, több mint 10 ezer kilométert megtéve. Az igazán érdekes azonban az a dologban, hogy Kazahsztánon, Oroszországon, Belorusszián, Lengyelországon és Szlovákián át érkezett hozzánk, vagyis egy kis északi kerülőt téve. Másrészt ez a vonal Lengyelországig ugyanaz, mint a Londonba tartó (csak az nem Szlovákia, hanem Németország felé veszi az irányt).
Márpedig Magyarország időközben arra (is) számít, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe behajózott kínai árukat a Balkánon keresztül hozzák majd Budapestre. Ennek kiszolgálására vették tervbe a Budapest – Belgrád vasútvonal felújítását, amellyel kapcsolatban azonban számos probléma merül fel.
Egyrészt a fejlesztés irdatlan összegbe, 700 milliárd forintba kerülne, amelynek 15 százaléka lenne a magyar önrész, a többit kínai hitelből építenék kínai cégek. A szerelvényeknek emellett valahogy még a Pireusz-Belgrád távolságot is le kellene küzdeniük, ez a vonal azonban nincs túl jó állapotban. Harmadrészt a kínaiak Olaszország felé is élénken érdeklődnek, ebben az esetben pedig a balkáni útvonal könnyen kútba eshet.
Amíg ezek a kérdések nem tisztázódnak, addig minden hasonló szerelvényt csak egyfajta puhatolózó tesztként lehet értelmezni.
A budapesti rendezvényen Kovács Ákos, a fuvar fő szállítmányozója, az Ekol Logistics Kft. ügyvezető igazgatója mindenesetre azt mondta, a vasúti járattal olyan fuvarozási megoldást kínálnak, amely versenyképes alternatíva a tengeri hajózással és a légi fuvarozással szemben is. A vasúti operátor a Trans Eurasia Logistics volt, az európai vasúti vontatási feladatokat a DB végezte, a fogadó állomás pedig a Mahart Container Center Kft. (MCC) csepeli terminálja volt.
Foto: maxpixel.freegreatpicture.com