Spotpiac bizonytalan időkben: stabilizálja vagy felborítja a piacot a digitalizáció?

Ewa Węgorkiewiczcel, a Trans.eu Chief Customer Experience Officerével és a vállalat vezetőségének tagjával arról beszélgettünk, miért fordulnak el egyre többen a hosszú távú szerződésektől, hogyan segíti a viselkedésalapú elemzés a megalapozottabb árazást, és milyen módszerekkel próbálnak a digitális platformok a kiberbűnözők előtt járni.

Átlátható adatokkal a piaci hullámzás ellen

Artur Lysionok, a Trans.info szerkesztője, az AI- és üzletfejlesztés koordinátora: Az európai közúti fuvarpiac régóta olyan, mintha hullámvasúton ülne: elszálló működési költségek, szűkös fuvarvolumen és folyamatos nyomás a díjakon. Ilyen környezetben a spotpiac inkább mentőöv a fuvarozók számára, vagy már egy kíméletlen túlélőpálya?

A kettő egyszerre igaz, és ez nem ellentmondás. A közúti fuvarozás jelenleg nem a szokásos ciklikus ingadozást éli meg, hanem egy mélyebb átrendeződést. A geopolitikai bizonytalanság, az energiaárak ingadozása, a szigorodó szabályozás és az egyre töredezettebb ellátási láncok mellett sok piaci szereplő számára egyszerűen túl kockázatossá vált a hosszú távú tervezés.

A fuvarozók árréseire minden korábbinál nagyobb nyomás nehezedik, ezért a spotpiac valóban kapaszkodót jelent. Lehetőséget ad arra, hogy a díjakat az aktuális piaci helyzethez igazítsák, ahelyett hogy egy olyan keretszerződéshez lennének kötve, amely már nem követi a költségek változását.

Ugyanakkor ami a spotpiac ereje – a gyorsaság és a nyitottság –, az egyben a gyenge pontja is. A gyors ügymenet nagyobb támadási felületet teremt a csalók számára, mint a zártabb piacok vagy a stabil, kétoldalú üzleti kapcsolatok. A spotpiac tehát egyszerre lehetőség és a túlélés eszköze. A kulcskérdés inkább az, hogyan tartható fenn a biztonság akkor, amikor a kapacitás gyors lekötése mindent felülír: honnan tudjuk, hogy valóban megbízható partnerrel állunk szemben?

Korábban a spotpiac elsősorban a visszfuvarok biztosításának és az üres kilométerek csökkentésének eszköze volt. Ma sok vállalatnál már a bevétel egyik fő forrása. A Trans.eu adatai alapján valóban tartós elmozdulás látható a hosszú távú szerződésektől a spotpiac rugalmassága felé?

Egyértelműen. 2026-ban hónapról hónapra rendkívül magas ajánlatszámot kezelünk a Trans.eu platformján. Március utolsó hetében történelmi rekordot értünk el: a forgalom közel 14 százalékkal haladta meg a korábbi, 2025 júniusában mért csúcsot. A növekedést elsősorban Lengyelország, a DACH-régió és a balti államok hajtották.

A mennyiségnél azonban fontosabb, hogy mi áll a háttérben. Egyre több fuvarozó utasítja el a hosszú távú megállapodásokat, mert azok nem tükrözik a valós költségszintet. Feszült piaci időszakokban a keretszerződések elutasítási aránya jelentősen megugorhat.

Ezt a megbízók is érzékelik. Ahelyett azonban, hogy pusztán tervezési hibának tekintenék, egyre többen tudatosan irányítanak kapacitást a spotpiac felé. Ennek egyszerű oka van: a spotpiac az aktuális keresletre reagál, és olyan fuvarozókkal köti össze a megbízókat, akik valóban rendelkeznek szabad kapacitással és motivációval a fuvar teljesítésére.

A hosszú távú szerződés árstabilitást adhat, de önmagában nem garantálja a teljesítést. A spotpiac egyre gyakrabban igen.

A digitális platformokat sokan azzal vádolják, hogy árletörést okoznak, és az algoritmikus díjjavaslatok lefelé nyomják a tarifákat. Mit válaszol arra a felvetésre, hogy a technológia nem stabilizálja a piacot, hanem inkább felgyorsítja az árversenyt?

A Trans.eu mindenekelőtt hídként működik: közvetlen kapcsolatot teremt a megbízók, a logisztikai szolgáltatók és a fuvarozók között, hogy hatékonyabban tudjanak együttműködni. Eszközöket biztosítunk a folyamat javításához, de a megállapodás megkötése és feltételeinek meghatározása teljes mértékben a felek kezében marad. Mi a tárgyalás digitális infrastruktúráját biztosítjuk, nem mi szabjuk meg a konkrét szerződéses feltételeket.

Az algoritmikus díjjavaslatokkal kapcsolatos felvetéssel ugyanakkor vitatkoznék. Ha egy ajánlott ár valós tranzakciós adatokon alapul, akkor nem rögzíti a díjat, hanem megmutatja, mi történik az adott pillanatban az adott útvonalon és kapacitási helyzetben.

A lefelé tartó árspirált inkább az átláthatóság hiánya táplálja. Amikor a fuvarozók, megbízók és szállítmányozók úgy tárgyalnak, hogy nincs valós képük a tisztességes piaci árszintről, könnyen kialakulhat az aláígérés. Az összesített és átlátható adatok ezzel szemben csökkentik az információs aszimmetriát, amely lehetővé teszi ezt a folyamatot.

A Trans.eu hatalmas mennyiségű tranzakciós adatot kezel. Hogyan használják ezeket az adatokat és elemzéseket – például a Market Insights eszközöket – arra, hogy a fuvarozók és megbízók ne találomra állapítsák meg a díjakat, hanem a kockázatokat is figyelembe véve tudjanak tervezni?

Az adat önmagában még nem jelent értéket. Az érték akkor keletkezik, amikor az adatból a napi döntéshozatalt segítő eszköz válik. A logisztikában a nyereségesség egyik legnagyobb ellensége a láthatóság hiánya: amikor a döntések megérzéseken vagy elavult Excel-táblákon alapulnak.

Ezen változtatunk. A Trans.eu a passzív fuvarbörze szerepéből egyre inkább a fuvarozási működés analitikai alapjává válik, és a releváns következtetéseket közvetlenül beépíti a napi munkafolyamatokba.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az önbevalláson alapuló profilok helyett a tényleges viselkedést vizsgáljuk. Nem azt nézzük, mit állít magáról egy vállalat, hanem azt, hogyan működik valójában a platformon: milyen útvonalakon dolgozik, milyen a tranzakciós múltja, mióta van jelen a piacon, és milyen pénzügyi kockázati jelek láthatók.

Ennek köszönhetően a megbízók és a szállítmányozók már a szerződés létrejötte előtt pontosabban tudják értékelni és beárazni a kockázatot.

Ugyanez a logika a szerződéses logisztikában is működik. Ha a piaci feltételek megváltoznak, a hosszú távra rögzített díjak gyorsan elveszíthetik aktualitásukat. Fejlett, útvonalakra és dedikált műveletekre épülő elemzésekkel segítünk folyamatosan követni a díjak hatékonyságát, az árréseket és a kapacitáshiányokat.

A nagyvállalatoknál az aggregált elemzések az üzleti intelligenciára épülő riportok alapját képezik. A logisztikai vezetők és a megfelelőségi csapatok így összekapcsolhatják a spotpiac volatilitását a szerződéses kapcsolatok stabilitásával, és a költségvetést élő működési költségekre, nem pedig merev történelmi becslésekre alapozhatják.

A gyakorlatban ezek az elemzések lehetővé teszik a költségstruktúra útvonalankénti ellenőrzését, a tényleges megtakarítások mérését és a fuvarozók teljesítményének pontos nyomon követését. Egyértelműen látható, melyik partner okoz késéseket, és melyik teljesíti a vállalt mutatókat.

Összefoglalva: csökkentjük az információs aszimmetriát. Láthatóvá tesszük, mit tesznek a piaci szereplők a valóságban, nem csupán azt, amit magukról állítanak. Így a díj- és kockázatszámítás közelebb kerül a matematikához, és távolabb a szerencsejátéktól.

Ellátásilánc-védelem: adatbiztonság és csalásmegelőzés

A spotpiac nagyobb likviditása nagyobb kockázattal is jár. A szakma egyre gyakrabban beszél fiktív áruátvételekről és személyazonossággal kapcsolatos csalásokról. Mennyire komoly kihívás ez a Trans.eu számára, és hol húzzák meg a határt az automatizálás és az új felhasználók alapos, kézi ellenőrzése között?

Ez az egész ágazat számára komoly probléma, ezért jelentősen növeltük a kiberbiztonságra fordított erőforrásokat. A platform olyan hálózatként működik, amelyben egymást gyakran nem ismerő vállalatok kínálhatnak járművet és foglalhatnak fuvarokat. Ez a modell természetéből adódóan valós csalási kockázatot hordoz.

A TAPA adatai szerint az európai ellátási láncban elkövetett csalásokból eredő veszteségek 2022 és 2024 között meghaladták a 2,7 milliárd eurót. Az Európai Parlament egyik tanulmánya szerint az Európai Unióban a rakományok elleni bűncselekmények éves kára elérheti a 8,3 milliárd eurót, míg globális szinten 40 milliárd fontra becsülik a veszteségeket.

A legnyugtalanítóbb azonban nem csupán a veszteség nagysága, hanem az alkalmazott módszer. Ma már nem feltétlenül kell zárakat feltörni. Elég lehet egy hitelesnek tűnő hamis dokumentáció és egy megtévesztő e-mail-cím. Ezt a módszert gyakran fantomfuvarozói csalásnak nevezik.

Az automatizálás és a kézi ellenőrzés nálunk nem egymást kizáró megoldások. A munka nagy része még azelőtt történik, hogy egy vállalat egyáltalán fuvarra jelentkezhetne. Jelentős erőforrást fordítunk annak eldöntésére, ki léphet be a hálózatba, és a követelmények olyan szigorúak, hogy sok jelentkező nem jut el a platform használatáig.

A fuvarozóknak, szállítmányozóknak és megbízóknak többlépcsős engedélyezési folyamaton kell átesniük. Ez magában foglalja a személyazonosság ellenőrzését, a dokumentumok és engedélyek vizsgálatát, a vállalat működési múltjának megerősítését, valamint olyan pénzügyi ellenőrzéseket, amelyek túlmutatnak egy egyszerű hitelképességi vizsgálaton.

Ez azonban csak az első szűrő. A regisztráció után folyamatosan figyeljük a platformon végzett tevékenységet, és olyan rendellenes mintázatokat keresünk, amelyek kockázatra utalhatnak. Ha egy vállalat hirtelen olyan szegmensben kezd rakományokat keresni, ahol korábban nem működött, ha indokolatlanul megugrik a keresések gyakorisága, vagy más szokatlan viselkedést észlelünk, a rendszer jelzi az esetet, és megelőző intézkedésként blokkolhatjuk a hozzáférést.

Természetesen lehetőséget adunk a vállalatnak arra, hogy megmagyarázza a tevékenységét, így a jogszerű eseteket a lehető leggyorsabban tisztázni lehet. A legfontosabb tanulság az, hogy nem elég a regisztráció pillanatában ellenőrizni, ki áll a vállalat mögött. Ezt minden egyes tranzakció során is meg kell tudni erősíteni.

Sokan azt állítják, hogy a logisztika digitalizációja paradox módon megkönnyíti a bűnözők dolgát. Platformüzemeltetői szemmel hogyan néz ki ez az állandó versenyfutás? Képesek a modern rendszerek technológiai előnyben maradni a szervezett bűnözői csoportokkal szemben?

Találó a megfogalmazás, és senki sem állíthatja, hogy ezt a küzdelmet egyszer és mindenkorra meg lehet nyerni. Azt látjuk, hogy a fizikai rakománylopás mellett egyre nagyobb szerepet kap a digitális megszemélyesítés, és ez a folyamat gyorsul.

Gyakori forgatókönyv, hogy egy bűnözői hálózat megszerzi egy valódi fuvarozó dokumentumait, majd létrehoz egy szinte azonos internetes domaint, amely mindössze egyetlen karakterben tér el az eredetitől. Célzottabb támadások esetén adathalászattal átveszik egy valódi vállalat e-mail-fiókját, és észrevétlenül megszerzik a fuvarmegbízásokat.

Mindkét helyzetben előfordulhat, hogy a csalás csak akkor derül ki, amikor a telephelyre nem az a jármű érkezik, amelyet eredetileg megbíztak. Olyan eseteket is láttunk, amikor bűnözői csoportok régi, tiszta előéletű fuvarozó vállalatokat vásároltak a feketepiacon, hogy megkerüljék a cégkorra vagy hitelképességre épülő ellenőrzéseket.

Csak akkor lehet lépéselőnyben maradni, ha az ellenőrzés nem egyszeri kipipálandó feladat, hanem folyamatos folyamat. A működésünket erre építjük: az azonosítást, a megfelelőséget és a biztonsági jogosultságokat minden tranzakciónál ellenőrizzük, nem csupán egyszer rögzítjük és archiváljuk őket.

Ez állandó verseny, nem véglegesen megoldott probléma. A folyamatos ellenőrzésre épülő rendszer azonban lehetővé teszi, hogy ne csak akkor reagáljunk, amikor már megtörtént a kár.

A biztonság ugyanakkor közös felelősség. Ha minden résztvevő ugyanazokat az alapelveket követi, komolyan veszi a szükséges védelmi intézkedéseket, és jelzi a gyanús eseményeket, akkor az egész ökoszisztéma biztonságosabbá és ellenállóbbá válik. A technológia segít, de közös szemléletre is szükség van.

A hagyományos ellátási láncban a biztonság sokáig lakatokról, plombákról és őrzött parkolókról szólt. Ma már a fuvarszervezés szakaszában is kulcsfontosságú a digitális védelem. Hogyan óvja a Trans.eu a rakományadatok integritását, hogy az útvonalakra vagy nagy értékű árukra vonatkozó információk ne szivárogjanak ki, és ne váljanak a tolvajok számára használható útmutatóvá?

Mi is pontosan így közelítjük meg a kérdést: a digitális infrastruktúrának legalább olyan biztonságosnak kell lennie, mint annak a beléptetési folyamatnak, amely meghatározza, ki férhet hozzá.

A biztonság nálunk nem ér véget a hozzáférés ellenőrzésénél. Arra is kiterjed, hogyan védjük az adatokat a teljes folyamat során, hogyan erősítjük az infrastruktúrát, és milyen, külső szervezetek által ellenőrzött szabványoknak felelünk meg.

A Trans.eu nyolc egymást követő éve rendelkezik ISO/IEC 27001 tanúsítvánnyal, amely az információbiztonsági irányítás nemzetközileg elismert szabványa. A megfelelést éves belső auditokkal és független külső ellenőrzésekkel tartjuk fenn.

Infrastruktúránk két európai adatközpontban működik. Az egyik Lengyelországban, a Talex rendszerében, a másik az AWS infrastruktúráján található. Mindkettő fejlett fizikai és logikai védelemmel, folyamatos monitorozással, tevékenységnaplózással és kamerás megfigyeléssel rendelkezik.

Az útvonal- és rakományadatok nem láthatók mindenki számára, aki csupán böngészi a piacot. Ezek az információk kizárólag olyan partnerek számára jelennek meg, akik már átmentek a standard engedélyezési eljáráson, beleértve a személyazonosság, az engedélyek és a pénzügyi helyzet ellenőrzését.

Ez megakadályozza, hogy valaki valódi fuvarozási szándék nélkül gyűjtsön információkat nagy értékű rakományokról. A Trans.eu ellenőrzött környezet, ahol a verifikáció addig tart, amíg a vállalat és partnerei aktívak a platformon.

A spotpiac egyik legnagyobb előnye a gyorsaság és az automatizálhatóság, de éppen ez növeli a hibák kockázatát is. Minél kevesebb idő jut az ellenőrzésre, annál nagyobb az esély arra, hogy valami elkerüli a figyelmet. Terveznek mesterséges intelligenciára vagy biometrikus megoldásokra épülő azonosítást, amely a fuvar elfogadásának pillanatában azonnali és megbízható ellenőrzést biztosítana a fuvarozó, esetleg a járművezető számára is?

Ma sok helyen túl általánosan és kellő mérlegelés nélkül kezdik beépíteni a mesterséges intelligenciát, anélkül hogy pontosan meghatároznák, milyen problémát akarnak vele megoldani. Erős a felhajtás körülötte, mintha mindenre univerzális megoldást jelentene.

Mi úgy gondoljuk, hogy a mesterséges intelligenciát felelősen kell alkalmazni. A Trans.eu-nál azonosítottunk konkrét felhasználási területeket, ahol valódi értéket teremt, és jelenleg ezek fejlesztésén dolgozunk. Részleteket egyelőre nem tudok megosztani, de ezeket a képességeket fokozatosan fogjuk bővíteni.

A célunk az, hogy az ügyfelek kevesebb idő- és energiaráfordítással találják meg azt, amire szükségük van. Nem divatos kifejezéseket akarunk követni, hanem ott alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, ahol már ma is egyértelmű, biztonságos és kézzelfogható előnyt nyújt.

Ilyen terület a mindennapi, ismétlődő feladatok automatizálása. Jó példa erre a fuvarajánlatok létrehozását segítő Quick Filling megoldás.

A szállítmányozók gyakran rendezetlen formában kapják meg a fuvaradatokat: e-mailben, PDF-fájlokban, fényképeken vagy képernyőképeken. Ezek kézi rögzítése időigényes, és növeli a hibák kockázatát.

Olyan mesterséges intelligenciát használunk, amely képes feldolgozni ezeket az üzeneteket és dokumentumokat, automatikusan kinyerni a legfontosabb paramétereket, majd kitölteni az ajánlat űrlapját.

Kockázati szempontból fontos, hogy a rendszer csak vázlatot készít. A végső döntés és a közzététel továbbra is emberi ellenőrzéshez kötött. Ez jól mutatja a megközelítésünket: csökkentjük a mechanikus munkát, másodpercekre rövidítjük a folyamatot, de a kontroll a felhasználónál marad.

Ez nem távoli jövőkép. A platformon hetente mintegy 100 ezer fuvarajánlat készül ezzel a megoldással, ami fokozatosan lezárja a kézi adatbevitel korszakát.

Merre tart a fuvarozás? Intelligens automatizálás és előrejelző mutatók

Mennyire válhat a spotpiac a mesterséges intelligencia segítségével teljesen automatizálttá? Eljöhet az a pont, amikor a megbízók rendszerei emberi beavatkozás nélkül licitálnak és kötnek digitális szerződéseket a fuvarozók rendszereivel? Milyen közel vagyunk ehhez?

Ebben az irányban haladunk, de nem jelölnék meg konkrét dátumot a teljes autonómia elérésére. Amit biztosan látok, hogy a digitalizáció után új szakasz következik: a mesterségesintelligencia-ügynökök korszaka.

Az elmúlt évtized elsősorban a papírról a képernyőre való átállásról szólt. A következő években olyan AI-ügynökök kerülnek előtérbe, amelyek nemcsak segítik az operátorokat az ismétlődő feladatokban, hanem bizonyos lépésekben a nevükben is eljárnak.

Lehetnek tárgyaló ügynökök a díjak egyeztetésére, ellenőrző ügynökök a megfelelőség vizsgálatára, valamint árazási ügynökök, amelyek valós időben reagálnak a piaci feltételekre. 2030-ra a logisztika akár egy digitális agyként működő rendszerré válhat, amely kontinensnyi léptékben hangolja össze a folyamatokat.

Mindez azonban csak bizalomra építve működhet: ellenőrzött fuvarozókra, átlátható tranzakciókra és biztonságos adatokra van szükség. Egy AI-ügynök nem hozhat autonóm döntést, ha a másik oldalon álló partner személyazonossága és megfelelősége nincs ellenőrizve.

Ezért a teljes automatizálást és a biztonságot nem két külön fejlesztési iránynak tekintem. A biztonság az automatizálás előfeltétele. Fegyelmezett megközelítést követünk: konkrét felhasználási esetekből indulunk ki, majd fokozatosan bővítjük a megoldásokat.

Intelligensen, de biztonságosan és felelősen kell eljárni azokkal szemben, akik a rendszerre támaszkodnak.

Ha egyetlen mutatót vagy trendet kellene kiemelnie, amelyet a logisztikai vezetőknek a következő hónapokban különösen figyelniük kell a spotpiacon, mi lenne az?

Nem elsősorban a fuvardíjakról szóló címlapokat figyelném, hanem a keretszerződések elutasítási aránya és a spotpiaci teljesítési arány közötti különbséget.

Amikor a fuvarozók egyre gyakrabban utasítják el a keretszerződéseket, és a megbízók nem kényszerből, hanem tudatosan terelik a kapacitást a spotpiac felé, ez a különbség mutatja meg a legjobban, hol található valójában a piaci kapacitás, és hol koncentrálódik a kockázat.

A díjindexek azt mutatják meg, mi történt. Ez a különbség viszont gyakran előre jelzi, mi következhet.