Eurostat: nőtt az uniós közúti fuvarozás, de a nemzetközi szegmensek tovább zsugorodnak

Az EU-ban nyilvántartott tehergépjárművek 2025-ben összesen 1 886 milliárd tonnakilométer szállítási teljesítményt értek el – derül ki az Eurostat frissen közzétett statisztikáiból. A szállított árumennyiség ennél gyorsabban nőtt: 1,8 százalékkal 13,3 milliárd tonnára. Ez arra utal, hogy a bővülés inkább rövidebb fuvarokhoz kötődött, vagyis a „belföldi jellegű” szállítás erősödött, nem pedig a hosszabb nemzetközi relációk.

A részletes bontás ugyanezt támasztja alá. A belföldi szállítás – amely eleve az uniós közúti árufuvarozás közel kétharmadát adta – 2,2 százalékkal bővült, és így már a teljes piac 62,2 százalékát teszi ki. A „klasszikus” nemzetközi fuvarozás (amikor a jármű nyilvántartási országa megegyezik a felrakó- vagy a lerakóhellyel) ezzel szemben mindössze 0,3 százalékos növekedést mutatott.

A legnagyobb visszaesés azokban a szegmensekben látható, amelyek a leginkább kitettek a határon átnyúló piacnak. A harmadik országok közötti fuvarozás (amikor a fuvar két olyan ország között zajlik, amelyek közül egyik sem a jármű nyilvántartási országa) 3,7 százalékkal csökkent. A kabotázs teljesítménye 3,0 százalékkal esett. A két szegmens együtt már csak az uniós közúti árufuvarozás 13,4 százalékát adja, és egymást követő második évben veszít a súlyából. Ebben szerepet játszhatnak a szabályozási és ellenőrzési környezet változásai is; ezzel összefüggésben érdemes figyelni például erre a témára: Ukrajna közelít az uniós fuvarozási szabályokhoz, miközben Brüsszel a piaci hatásokat vizsgálja.

Lengyelország az élen – de ez a nyilvántartásról szól, nem a belföldi piacról

2025-ben ismét a lengyel rendszámú járművek érték el a legnagyobb uniós szállítási teljesítményt: 381 milliárd tonnakilométert, ami az EU összesen 20,2 százaléka. A második helyen Németország állt 277,4 milliárd tonnakilométerrel (14,7 százalék), közvetlenül mögötte pedig Spanyolország következett 272,6 milliárddal (14,5 százalék). Az első ötöt Franciaország és Olaszország zárta 172,9, illetve 161,7 milliárd tonnakilométerrel; együtt az öt legnagyobb ország az uniós teljesítmény 67,1 százalékát adta.

Fontos pontosítani, mit mér ez a rangsor. Az Eurostat országonként a nyilvántartásba vett járművek teljesítményét mutatja, függetlenül attól, hogy a fuvar az EU-n belül pontosan hol valósul meg. Lengyelország vezető pozíciója ezért elsősorban a nemzetközi fuvarozásban aktív flottájának méretét tükrözi – ideértve a külföldön végzett harmadik országok közötti fuvarozást és a kabotázst is –, nem pedig a lengyel belföldi árumozgások volumenét. Mivel éppen ez a két, erős nemzetközi kitettségű szegmens szűkült 2025-ben, az összesített első hely részben elfedheti a nemzetközi tevékenységekre építő szereplőket érő piaci nyomást. A működési modellek átalakítása és a digitalizáció szerepe eközben felértékelődhet; erről bővebben itt: Spotpiac bizonytalan időkben: stabilizálja vagy felborítja a piacot a digitalizáció?

Németország: az európai áruforgalom csomópontja

Németország szerepe még inkább kirajzolódik, ha nem országos összesítésekben, hanem konkrét folyosók mentén vizsgáljuk az árumozgást. 2025-ben a Németország–Hollandia viszonylat volt az EU legforgalmasabb kétoldalú útvonala: 86,9 millió tonna áru mozgott ezen a tengelyen. A következő helyeken a Németország–Lengyelország reláció állt 68,4 millió tonnával, majd a Belgium–Franciaország útvonal 55,9 millió tonnával. A tíz legnagyobb EU-n belüli árumozgásból hatnál Németország volt a felrakó- vagy lerakóország. Ez azt jelzi, hogy a német súly nem pusztán az ott nyilvántartott flottából fakad, hanem abból is, hogy az európai ellátási láncok egyik legfontosabb csomópontjában helyezkedik el.

Összességében 2025 a növekedés éve volt, de a bővülés nem egyenletesen jelent meg a piacon. A belföldi fuvarok erősödése pozitívba húzta az uniós összesítést, miközben a tagállami piacokat összekötő, határon átnyúló szegmensek – a harmadik országok közötti fuvarozás és a kabotázs – tovább veszítettek a súlyukból. Ez különösen érzékenyen érintheti azokat a fuvarozókat, amelyek üzleti modellje nagyrészt ezekre a tevékenységekre épül. A nemzetközi forgalomban a hatósági jelenlét is erősödhet; erre példa: Egyhetes fokozott közúti ellenőrzés indul Európában. Erre összpontosítanak a rendőrök.