A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala szerint 2025 január–augusztusában az árukülkereskedelem értéke 49,27 milliárd euró volt, ami 8,3%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az export 8,6%-kal 21,76 milliárd euróra, az import pedig 8,0%-kal 27,51 milliárd euróra emelkedett, a külkereskedelmi hiány 5,76 milliárd eurót tett ki.
Az Európai Unió továbbra is Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnere a teljes forgalom 58%-ával, míg a CEFTA-országok a második helyen állnak, 1,94 milliárd eurós aktívummal.
A növekvő forgalom az áruszállítási piac szerkezetét is alakítja. 2025 első félévében a közúti szállítás a teljes teljesítmény 63,7%-át adta (tkm), a vasút részesedése 15,2%, a vízi (folyami) szállításé 14,7% volt.
A közúti fuvarozás volumene 0,8%-kal nőtt, ugyanakkor a teljesítmény (tkm) 1%-kal csökkent. A vasúti árufuvarozás ezzel szemben 12,5%-os volumenvisszaesést és 11,8%-os tkm-csökkenést mutatott, a vasúti import pedig közel 35%-kal zuhant.
Az infrastruktúra-fejlesztések várhatóan hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához. A batajnicai intermodális terminál Belgrád közelében már üzemel, új kapacitásokat és útvonalakat kínálva. Hazai és nemzetközi befektetők további intermodális csomópontok fejlesztésén dolgoznak, bővítve Szerbia kapcsolódását a regionális és globális hálózatokhoz.
A batajnicai terminál, amelyet az EU és a szerb kormány társfinanszírozott, közút–vasút kapcsolatú, bimodális létesítmény Szerbia fő nemzetközi folyosóihoz kapcsolódva. A 82 hektáros területen három vasúti vágány, négy tehergépjármű-sáv, valamint konténerrakodó és -tároló terület található, amely alkalmas hűtőkonténerek és veszélyesáru-konténerek kezelésére is. A közúti kapcsolatot az új belgrádi körgyűrű (elkerülő), a vasúti kapcsolatot pedig egy 600 méteres vágány biztosítja a X. korridorhoz. A projekt az IPA-program keretében készült elő; később egy új, a Szerb Kormány és Belgrád városa által létrehozandó közvállalat lesz a tulajdonos és az üzemeltető.
A batajnicai terminál már illeszkedik a szélesebb európai hálózatokhoz is. Szeptemberben a Batajnica Interport és az olasz Alpe Adria SpA együttműködési megállapodást írt alá az „Ausava” folyosó létrehozásáról, amely Cervignano del Friulit köti össze Belgráddal, és bevonja a trieszti kikötőt is. A folyosó a várakozások szerint gyorsabb és környezetkímélőbb áruszállítást tesz lehetővé Olaszország és Szerbia között, tovább erősítve a terminál nemzetközi beágyazottságát.
A közelgő Cargo Conference Belgrade szervezői szerint Szerbia növekvő szerepe már regionális adatokban is tetten érhető: egy szomszédos ország intermodális termináljainak forgalma több mint 120%-kal nőtt 2024-ben, részben a Szerbiához kapcsolódó szolgáltatásoknak köszönhetően.
Mindez illeszkedik az európai tendenciákhoz, ahol az intermodális szállítás továbbra is a vasúti árufuvarozás egyik tartóoszlopa: 2024-ben az intermodális küldemények száma 5,19%-kal, a tonnakilométer-teljesítmény pedig 8,41%-kal bővült; ma minden második tehervonat intermodális.
