A helyzet gyorsan változik, és – ahogy a szlovéniai és szlovákiai példák is mutatják – már közvetlen hatással van arra, hogyan működik a közúti szállítás Európában.
Visszatér az üzemanyag-fejadagolás Európába
Az iráni konfliktushoz kapcsolódó feszültségek leglátványosabb következménye az üzemanyag-értékesítésre bevezetett adminisztratív korlátozás. Szlovénia úgy döntött, hogy napi tankolási limitet vezet be. A magánjárművezetők naponta legfeljebb 50 litert tankolhatnak, a vállalkozások pedig 200 litert. A döntést a növekvő keresletre és a töltőállomások ellátásában jelentkező zavarokra reagálva hozták meg.
Robert Golob miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem az üzemanyag hiánya a probléma az országban, hanem annak elosztása. A készletek továbbra is biztonságos szinten vannak, de a töltőállomások ellátásának logisztikája nem tud lépést tartani a kereslet hirtelen megugrásával. A hatások egyértelműek: sorok, bezárt kutak és ideges reakciók a járművezetők részéről.
A piacot destabilizáló egyik kulcstényező az úgynevezett üzemanyag-turizmus. Szlovéniában az alacsonyabb dízelárak a szomszédos országokból is odavonzották a járművezetőket, ami tovább növelte a nyomást a töltőállomásokon. A külföldi sofőrök tömeges tankolása és a helyi felhasználók felhalmozása működési hiányokat okozott, annak ellenére, hogy a raktárak papíron tele vannak.
Válaszul a kormány bejelentette:
- a helyzet napi jelentését a töltőállomás-üzemeltetők részéről,
- külön eljárások előkészítését a külföldről érkező járművezetők számára,
- a hadsereg logisztikai támogatását tartálykocsik biztosításával.
Ez azt mutatja, hogy a probléma nemcsak árkérdés, hanem infrastrukturális és szervezési jellegű is.
A korlátozások a közúti fuvarozást is sújtják
A TSL-ágazat szempontjából a tankolási limitek közvetlen működési következményekkel járnak.
Szlovákia példája jól mutatja a probléma léptékét. A járművenként bevezetett, €400 összegű tankolási limit a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
a legtöbb teherautónál a tartálykapacitás kevesebb mint 20%-át fedezi.
Ennek következtében a fuvarozók:
- kénytelenek külföldön tankolni, gyakran magasabb áron,
- magasabb működési költségekkel számolnak,
- veszítenek versenyképességükből,
- gyakrabban kell megállniuk tankolni, ami kihat a szállítási időkre.
Az ágazat szélesebb következményekre is figyelmeztet: magasabb fuvardíjakra, és ennek következtében a termékek drágulására, valamint az ellátási láncok zavaraira.
A kormányok reagálnak, de az intézkedések átmenetiek
Egyes országok fiskális intézkedésekkel próbálják mérsékelni a válság hatásait. Olaszország ideiglenes jövedékiadó-csökkentést és árkontroll-mechanizmusokat vezetett be, hogy korlátozza az emelkedést és visszaszorítsa a spekulációt.
Pénzügyi támogatást is előkészítettek a közlekedési ágazat számára:
egy €100 millió értékű, külön adójóváírást, amely a 2026 tavaszi hónapjaiban megemelkedett dízelköltségek kompenzálását szolgálja.
Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek rövid távú intézkedések, a helyzet pedig továbbra is instabil, és attól függ, hogyan alakulnak a geopolitikai események.
A növekvő költségnyomás mellett a fuvarozók biztonsági kockázatokkal is számolnak, például üzemanyag-lopások gyakoribbá válásával, ami tovább ronthatja az üzemeltetés kiszámíthatóságát.
