A magyar szempontból legfontosabb különbség az, hogy a szlovén és a cseh példa nyitottabb, míg a magyar zártabb rendszer. A korábbi Trans.INFO-cikk szerint Magyarország március 10-től védett üzemanyagárat vezetett be a magyar rendszámos járművekre: a 95-ös benzin ára 595 forint, a gázolajé 615 forint lett. A fuvarozók számára a kulcselem az, hogy ez a kedvezmény a magyar rendszámos tehergépjárművekre és autóbuszokra is kiterjed, miközben a külföldi szereplők nem férnek hozzá ugyanehhez az árszinthez.
Ez a megoldás élesen különbözik attól, ami most Szlovéniában történik. A szlovén kormány hivatalos tájékoztatása szerint a dízel árát a világpiaci termékárak, a dollár-euró árfolyam és 14 napos átlagok alapján számolják, és a március 10–23. közötti időszakban a dízel maximált ára 1,528 euró/liter. A TrasportoEuropa szerint ugyanekkor az olaszországi, normál úthálózaton érvényes önkiszolgáló dízelár már 2,072 euró/literre emelkedett. Ez nagyjából 50 centes különbséget jelent literenként, helyenként ennél is többet.
Egyetlen tankolás több száz eurós különbséget jelenthet
Ez már a fuvarozásban is érdemi versenyelőny. A TrasportoEuropa szerint egy 600–800 literes tankolásnál a megtakarítás körülbelül 240–400 euró lehet, a nagyobb vagy dupla tankos járműveknél pedig még több. A lap azt is írja, hogy sok kamionos már úgy időzíti az útját, hogy alacsony üzemanyagszinttel érje el a szlovén határt, és ott tudja a lehető legtöbb, olcsóbb dízelt felvenni. Ez vagyis már nem alkalmi spórolás, hanem tudatos fuvartervezési és költségoptimalizálási döntés.
Magyar szemmel nézve ebből az a fontos következtetés, hogy Szlovéniában az alacsonyabb ár nemcsak a helyi fuvarozóké. Az ottani rendszer a külföldi kamionokat sem zárja ki, tehát az olasz, osztrák vagy horvát fuvarozó is ugyanúgy kihasználhatja a szabályozott árat, ha arra jár. A Trans.INFO korábbi cikke ezzel szemben egyértelműen azt írta, hogy Magyarországon a kedvezmény a magyar rendszámos járművekre vonatkozik. Vagyis nálunk a dízelár-védelem nem nyitott regionális lehetőség, hanem célzott hazai előny.
Szlovéniában és Csehországban megéri a határ közelében működni
A cseh példa megmutatja, mi történik akkor, amikor az alacsonyabb ár a határ túloldalán mindenki számára elérhető. A Seznam Zprávy beszámolója szerint a német határ menti kutaknál a forgalom már-már összeomlott: helyenként 30 percet vagy még többet kellett várni, sok német autós nemcsak a tankját, hanem kannákat is megtöltött, a sorok pedig a bekötőutak forgalmát is akadályozták. A lap egy olyan kutat említett, ahol a benzin ára 35 korona alatt, a dízelé 38 korona körül volt, miközben egy közeli német kúton ugyanez nagyjából 50, illetve 54 korona volt.
A cseh történet kevésbé kamionközpontú, mint a szlovén, de a logika ugyanaz. Ha az árkülönbség elég nagy ahhoz, hogy a német autósok tömegesen átjárjanak, torlódást okozzanak és kannákba is vigyék az üzemanyagot, akkor az ugyanúgy ösztönző a határhoz közel dolgozó fuvarozóknak is. Vagyis Csehországban és Szlovéniában a földrajzi helyzet önmagában költségelőnnyé válhat: aki közel van a kedvezőbb árhoz, vagy eleve arra fuvaroz, olcsóbban tud közlekedni. Ez következtetés a jelentett árkülönbségekből és a megváltozott tankolási mintákból.
Magyarországon viszont nem a határ közelsége dönti el, ki jut kedvezőbb árhoz, hanem a rendszám. Ez a különbség stratégiailag fontos. Míg az olasz vagy német piacon a magasabb belföldi árak a forgalmat részben átterelik a szomszédos országokba, addig Magyarországon a kedvezőbb ár a hazai fuvarozók számára jelent védelmet, anélkül hogy ugyanilyen előnyt biztosítana a külföldi konkurenciának.
A Trans.INFO korábbi cikke arra is kitért, hogy a döntés a MOL Gold Europe kártyás tankolásokat is érinti: ha a kedvezményes kártyás ár meghaladná a 615 forintos bruttó szintet, a MOL ezen az áron számol el, ha pedig a piaci ár ismét ez alá csökken, újra a közzétett tarifa lesz érvényes. Ez a magyar fuvarozóknak nemcsak alacsonyabb árat, hanem kiszámíthatóbb elszámolást is jelenthet egy erősen ingadozó piacon.
Közben Németország nem árplafonnal reagál, hanem a piaci viselkedést próbálja fékezni. A német gazdasági minisztérium bejelentése szerint a kabinet jóváhagyta azt az intézkedést, amely korlátozza, milyen gyakran emelhetnek árat a töltőállomások. A Reuters szerint Berlin azt készítette elő, hogy a kutak naponta legfeljebb egyszer emelhessenek árat, miközben a versenyjogi ellenőrzést is szigorítják. Ez azonban más típusú beavatkozás, mint a magyar vagy szlovén modell: a német lépés a gyors és gyakori áremeléseket próbálja fékezni, nem pedig közvetlenül alacsony dízelárat biztosít a fuvarozóknak.
