Tavaly a globális szerződéses logisztikai piac a 2020-as visszaesést követően visszaállt a növekedési pályára. Az éves növekedés 8,7% volt, ennek a piaci értéke pedig elérte a 238 milliárd eurót a Transport Intelligence adatai szerint. Összehasonlításképpen 2020-ban a globális logisztikai piac 3,3 százalékkal zsugorodott.
A tavalyi piacnövekedés oka a COVID-19 elleni oltások terjedése és az év második felében tapasztalható kisebb számú lockdown volt. Ez pedig a növekvő fogyasztásnak és termelésnek köszönhetően a világ minden régiójában gazdasági növekedést eredményezett. A fogyasztás területén a szerződéses logisztika fejlődésének fő hajtóereje az e-kereskedelmi szektor fellendülése volt.
2022-ben a szerződéses logisztikai piac várhatóan 7,1 százalékkal nő az előző évhez képest. A TI szakértői arra számítanak, hogy a globális piac értéke 2022 végén eléri a 254,85 milliárd eurót.
2021-ben minden régióban nőtt a szerződéses logisztikai piac értéke. Ráadásul a szerződéses logisztika minden regionális piaca többet ért, mint a járvány előtt.
Földrajzilag a világ legnagyobb szerződéses logisztikai piaca az Ázsia-csendes-óceáni térség. Ez a régió 10 százalékkal nőtt 2021-ben: 94,65 milliárd eurós szintre. Ebből 39,8 százalékot tesz ki a szerződéses logisztika globális értéke. Itt a fejlődést a kiskereskedelmi szektor dinamikus fejlődése, elsősorban Kínában és Indiában, valamint a főként Ázsiában gyártott elektronikai termékek globális fellendülése ösztönözte. Az autógyártás is visszatért a régi pályára.
A második régió piaci értékét tekintve Európa, ahol a növekedés elérte a 7,3%-ot, azaz a 72 milliárd eurót az egy évvel korábbi adatokhoz mérten.
Világszerte folytatódik a növekedés – még Európában is
A TI elemzői arra számítanak, hogy idén a földkerekség minden régiója növekedésnek örvend majd.
Ázsia és a csendes-óceáni térség továbbra is a vezető marad – ott a szerződéses logisztikai szegmens várhatóan 8,5 százalékkal nő 102,68 milliárd euróra. Az európai piac valamivel kisebb mértékben – 6,2%-kal – nő, és az év végén 76,56 milliárd eurót tesz majd ki.
Az észak-amerikai térség valamivel gyorsabban (6,3%) fog fejlődni 2022-ben. Értéke 2022 végére 61,1 milliárd euró.
Az európai piac lesz az, amely a legtöbbet szenvedi majd az ukrajnai háború miatt. A magas üzemanyag- és gázárak, amelyek a már amúgy is magas inflációt táplálják, máris akadozást okoznak az európai gazdaságokban.
Emellett az európai szerződéses logisztikára hatással lesz az autóipar és az elektronikai szektor várhatóan gyengébb teljesítménye – mindkettő fontos ebben a logisztikai szegmensben. Az oroszországi fémszállítmányok hiánya súlyosan érinti az elektronikai ipart, elmélyítve a chipválságot is, és ezzel gátolva az autóipar fellendülését.
Ami a hosszú távú előrejelzést illeti, a TI szakértői arra számítanak, hogy a piac fejlődésének dinamikája a következő években enyhén lassul. A 2021-26-os években átlagosan 4,9%-os éves növekedéssel számolnak, a globális szerződéses logisztika értéke pedig 2026-ban várhatóan eléri a 302,25 milliárd eurót.
Az ázsiai térség dinamikus fejlődése sem törik meg
A TI előrejelzése szerint az ázsiai-csendes-óceáni térség sokkal dinamikusabban fog fejlődni, mint a nyugati világ a következő négy évben. Az átlagos éves növekedés ezen a területen 7,4% várható, ami egyértelműen meghaladja a globális átlagot. Az ázsiai piac értéke meg fogja haladni a 135 milliárd eurót. A szerződéses logisztika dinamikus fejlődése Ázsiában azt jelenti, hogy a TI becslései szerint 2026 körül Kína letaszítja a trónról az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb piacává válik.
Európa 2026-ig jóval az átlag alatti ütemben, mindössze 2,8 százalékkal fejlődik évente átlagosan. A várt 76 milliárd euróról 4 éven belül 82,7 milliárd euróra nő a piac.
Észak-Amerika területe sem büszkélkedhet magas átlagos éves növekedéssel 2021-26-ban. Ez várhatóan 2,9 százalék lesz. A szakértők arra számítanak, hogy 2026 végére az észak-amerikai piac értéke meghaladja a 66 milliárd eurót.
A lassabb globális növekedés a következő években várható gazdasági növekedés lassulásából (a világjárvány utáni fellendüléshez képest), a magas inflációból és a COVID-19 világjárvány esetleges megismétlődéséből adódik.