Az államtitkár a logisztikai fejlesztéseket érintve kiemelte, a záhonyi térség a régió logisztikai fordító központja, szerepe jelentősen felértékelődött részben a gabonaszállítmányok miatti kapacitásnövelési kényszer, illetve a korábbi fejlesztések okán.
Hozzátette, a kormány Záhony térségében jelentős, 10 milliárdos nagyságrendű vasúti fejlesztéseket támogat, ez azt is jelenti, hogy a korábban elmaradt vasúti fejlesztések megvalósulhatnak.
Az államtitkár kitért arra, hogy az East-West Gate fejlesztése a záhonyi térségben új dimenzióba emeli az ottani logisztikai lehetőséget, folyamatosan tárgyalnak az érintett partnerekkel arról, hogyan lehetne erre a kapacitásra is több árut terelni Ukrajnából.
Magyar Levente jelezte, az orosz-ukrán háború jelentős gátat szab Magyarország távol-keleti vasúti kapcsolatának fejlődésében is.
Előadásában a KKM államtitkára korszakos előre lépésnek nevezte a magyar logisztikában a trieszti kikötő fejlesztését. Beszámolt arról, hogy elkészült a fejlesztés irányait kijelölő megvalósíthatósági tanulmány, olyan tároló, logisztikai kapacitás jön majd létre, amely különböző árucsoportokat tud kiszolgálni. Az egyeztetéseket követően reményeik szerint két éven belül elkezdődik a fizikai kivitelezési munka, és négy éven belül megindul az áruforgalom a trieszti magyar kikötőben.
Magyar Levente szólt arról is, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszán zajlanak a kivitelezői munkálatok, ezzel párhuzamosan elkészült, és a teherforgalom előtt megnyílt a Szeged-Szabadka vasútvonal. Ezzel a Balkán irányába két útvonalon lehet majd nagy kapacitással vasúti teherforgalmat bonyolítani.
A V4-es gyorsvasút projekt előkészítés alatt áll, a magyar szakaszon menetrendet tartva végzik az előkészületeket, egy évtizeden belül reális cél lehet, hogy valódi gyorsvasúti összeköttetés valósul meg Budapest, a V4-es fővárosok és Bécs között – fogalmazott az államtitkár.
A fejlesztéséket sorolva elmondta, elkészült a Via-Carpatia közúti közlekedési folyosó magyar szakasza, és az ország számos pontján épülnek a gyorsforgalmi utak, kapacitások, a Kárpát-medencei légiforgalomban pedig azt szeretnék, ha a nagyvárosok között stabil, kiszámítható légiforgalom jönne létre.
A Kelet-Európai Intermodális Konferenciát második alkalommal rendezi meg a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, az idei rendezvényen tíz országból több mint százötven szakember vesz részt.
A konferencia a környezetbarát fuvarozási módok fejlesztésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásban (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra 55 százalékkal, 2050-re 90 százalékkal csökkenjen a környezet terhelése, emellett ez a fuvarozási mód megoldást jelenthet az egyre égetőbb – Európában több százezres, Magyarországon több tízezres – sofőrhiányra.