A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary 2026. július 2-án egyeztetett a kormányzat két kulcstárcájával. A tárgyaláson Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter fogadta a közúti árufuvarozó- és személyszállító ágazat érdekképviseleteit.
A megbeszélést a NiT Hungary kezdeményezte, és a szervezet adatalapú helyzetképpel indította az egyeztetést. Az érdekképviselet szerint a hazai közúti fuvarozók helyzete kritikus: a vállalkozások közel két éve veszteségben működnek, miközben a költségeik tovább emelkednek, piaci részesedésük pedig csökken.
Több mint 1500 cég tűnt el a piacról
A NiT Hungary közlése szerint a közúti fuvarozás a magyar gazdaság egyik meghatározó alágazata: 2025-ben a hazai GDP közel 4 százalékát, mintegy 3000 milliárd forintot állított elő, és jövedéki adó, illetve útdíj formájában nagyságrendileg 1000 milliárd forinttal járult hozzá az államkasszához. Az ágazat több mint 130 ezer család megélhetését biztosítja.
A fuvarozói érdekképviselet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a magyar vállalkozások mozgástere egyre szűkül. A vállalkozások száma 2021 óta több mint 1500 céggel, mintegy 12 százalékkal csökkent, a magyar fuvarozók európai piaci részesedése pedig 5 százalékról 3,9 százalékra esett vissza.
A Közúti Fuvarozási Árindex legutóbbi adatai is hasonló képet mutatnak: 2026 első negyedévében a fuvarozók költségei továbbra is gyorsabban emelkedtek, mint amit a vállalkozások a fuvardíjakban érvényesíteni tudtak. Az MKFE korábbi összefoglalója szerint a nemzetközi fuvarozás költségei éves alapon 6,9 százalékkal, a belföldi fuvarozásé 3,5 százalékkal nőttek, miközben a gépjárművezetői bérek, az útdíjak, a lízingkamatok és az egyéb finanszírozási terhek is nyomás alatt tartják a vállalkozásokat.
Útdíj, munkaerőhiány, finanszírozás
A július 2-i egyeztetésen négy fő témakört tekintettek át: a magyar közúti fuvarozói ágazat versenyképességét és a vállalkozások pénzügyi helyzetét, az útdíjrendszert és az útdíj-ellenőrzések egyszerűsítését, a munkaerőhiányt, valamint a fuvarozó vállalkozások finanszírozási lehetőségeit.
A NiT Hungary ezen túl egy tízpontos szakmai javaslatcsomagot is átadott a jelen lévő döntéshozóknak. A csomag a hazai fuvarozói alágazat versenyképességének helyreállítását célozza, többek között a likviditási-finanszírozási program újraindításával, az EU METSAF-programjának aktiválásával, valamint a tisztességes piaci verseny helyreállítását célzó intézkedésekkel.
A szervezet külön hangsúlyt helyezett a külföldi fuvarozók ellenőrzésére is. Ez nem új felvetés: az MKFE és a NiT Hungary már júniusban közösen fordult a szakminisztériumhoz, célzott ellenőrzési akciókat sürgetve azokkal a külföldi fuvarozó vállalkozásokkal szemben, amelyek a magyar érdekképviseletek szerint a szabályok kijátszásával szereznek versenyelőnyt a hazai cégekkel szemben.
A NiT Hungary a júliusi egyeztetésen a külföldi fuvarozók által felhalmozott, mintegy 8 milliárd forintos útdíjbírság-kintlévőség behajtását is napirendre tette.
Cikkajánló: Sofőrhiány: a jó fizetés már nem elég. Kiszámítható munkarend és több otthon töltött idő kell
Öt munkacsoportban folytatják
A tárgyaláson konkrét kormányzati döntés még nem született. A felek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy a szakmai kérdéseket öt tematikus munkacsoportban, szoros időterv mentén dolgozzák tovább. A részt vevő szervezeteknek 2026. július 8-ig kell eljuttatniuk teljes javaslati anyagukat a döntéshozóknak.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az egyeztetésen azt hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a közúti fuvarozásnak a magyar gazdaság újraindításában, és minden észszerű módon támogatni kívánja az ágazatot. A miniszter jelezte azt is, hogy felülvizsgálják a gazdasági támogatások rendszerét, különös tekintettel arra, hogy a KKV-szektor eddig csak korlátozott mértékben részesült ezekből.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a NiT Hungary tájékoztatása szerint azt emelte ki, hogy a kormány nem támogatja a szabályszegésből eredő versenyelőny-szerzést. Ez a hazai piacon jelen lévő tisztességtelen külföldi konkurencia fokozott ellenőrzésének irányába mutathat.
„Nem politizálni mentünk, hanem megoldásokat vinni”
Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára szerint az egyeztetés célja nem politikai, hanem szakmai volt.
„A magyar fuvarozó nem az infláció okozója, hanem elszenvedője. Amit a logisztikára terhelnek az utakon és a kasszáknál, azt végül a magyar lakosság fizeti meg a boltok pénztárainál. Ezért közös érdek, hogy az ágazat talpon maradjon” – fogalmazott.
A tárgyalást követően Lajkó Ferenc úgy értékelt: a mostani fordulón még nem születtek konkrét döntések, de az, hogy öt munkacsoportban, szoros időterv mentén megkezdődik az érdemi munka, önmagában is csökkentheti az ágazatban felgyülemlett feszültséget.
„Nem politizálni mentünk, hanem megoldásokat vinni – a szakmai híd szerepét betöltve a kormányzat és a hazai fuvarozó vállalkozások között” – mondta.
A NiT Hungary közölte: a július 8-i határidőig eljuttatja teljes javaslatcsomagját a döntéshozóknak, és részt vesz a megalakuló munkacsoportok munkájában. A következő napokban így az dőlhet el, hogy a most megnyitott szakmai egyeztetésből milyen konkrét intézkedések születhetnek a magyar közúti fuvarozás versenyképességének helyreállítására.
