Fontos tudnivalók:
- A Merwedebrugra vonatkozó tiltás minden teherautóra és távolsági buszra vonatkozik, rendszámtól függetlenül.
- A szabályszegésért 500 euró bírság jár, plusz adminisztratív költségek.
- Az eddig kiszabott 96 bírság mind holland nyilvántartású jármű tulajdonosához került.
- Szeptembertől a kamerás bírságolás a belga, német és svájci rendszámú teherautókat is eléri.
- A lengyel és litván nyilvántartású járműveknél továbbra sem tudnak automatikusan bírságot kiküldeni.
- Külföldi sofőröket ettől függetlenül megbüntethetnek helyszíni rendőri ellenőrzés során.
A híd terhelésének csökkentésére ANPR-kamerákat telepítettek, hogy a meggyengült szerkezetet érő terhelés minél gyorsabban mérséklődjön. A műszaki vizsgálatok szerint fennáll a kockázata annak, hogy az ívszerkezet acélelemei túlterhelődnek, ezért a hatóságok azt várják, hogy a teherautók és a távolsági buszok teljesen kerüljék el ezt az átkelőt.
A végrehajtásban ugyanakkor eltérés látszik. Ugyanazért az áthajtásért egyes járműveknél automatikusan érkezik a bírság, másoknál pedig akár el is maradhat a pénzügyi következmény – pusztán attól függően, melyik országban van nyilvántartva a jármű.
Eddig csak a holland rendszámú járművek kaptak bírságot
A holland központi bírságbehajtó szerv adatai alapján a kamerás ellenőrzés indulása óta, július 25. óta 96 bírságot szabtak ki a Merwedebrugon történő áthajtás miatt a tiltás ellenére. Mind a 96 esetben holland rendszám szerepelt.
Ez nem jelenti azt, hogy a külföldi járművek számára megengedett lenne az átkelés: a tiltás rájuk is ugyanúgy vonatkozik. A különbség abban van, hogy a hatóságok mennyire tudják ténylegesen érvényesíteni és behajtani a bírságot.
Jelenleg a holland szerveknek nincs olyan eljárásuk, amellyel a bírságokat automatikusan ki tudnák küldeni a legtöbb külföldi címre. Emiatt a külföldi üzemeltetők jellemzően akkor számíthatnak szankcióra, ha a járművet rendőri egység megállítja. Holland rendszám esetén viszont egy ANPR-felvétel önmagában elég a bírság kiszabásához.
A kamerák a külföldi rendszámokat is beolvassák, a probléma ott jelentkezik, hogy nem minden esetben tudják azokat tulajdonoshoz kötni, és így a bírságot az adminisztratív rendszeren keresztül kézbesíteni.
Eltérő kockázatot jelent: újra fellángolt a vita a „kettős mércéről”
Az, hogy a szabály betartatása ilyen szelektíven működik, ismét előhozta az egyenlő elbírálás kérdését a közúti ellenőrzésekkel kapcsolatban. A Bigtruck szaklap szerint a holland fuvarozók versenyhátrányba kerülnek bizonyos külföldi szereplőkkel szemben.
Ha egy holland teherautó áthajt a hídon, a rendszer rögzíti az esetet, és a tulajdonos automatikusan megkaphatja az 500 euró bírságot az adminisztratív tételekkel együtt. Külföldi járműnél ezzel szemben jóval kisebb a lebukás pénzügyi kockázata, hacsak nincs út menti ellenőrzés.
Vagyis nem maga a szabályszegés ténye „dönt”, hanem az, hogy a rendszámhoz tudják-e rendelni a tulajdonost, és kézbesíthető-e a bírság.
A különbség várhatóan szeptembertől mérséklődik. Több országgal kötött megállapodás nyomán az automatikus bírságolás a belga, német és svájci nyilvántartású járművek tulajdonosaira is kiterjed.
A rendszer ugyanakkor továbbra sem fog minden országot lefedni: többek között a lengyel és litván rendszámú teherautók esetében sem lesz lehetőség automatikus bírságkiküldésre. A Bigtruck szerint a Hollandiában közlekedő külföldi teherautók jelentős része éppen ebből a két országból érkezik.
Fontos: ez nem külön kedvezmény a lengyel vagy litván fuvarozóknak, hanem a határokon átnyúló bírságkezelési mechanizmusok hiányának következménye. A mindennapi gyakorlatban azonban így ugyanaz a tiltás nem azonos erővel érvényesül.
Ismerős helyzet: a zéró emissziós zónáknál is felmerült
Hasonló problémát tapasztaltak a holland városok zéró emissziós zónáinak bevezetésekor is. A kamerás rendszerek könnyen bírságolták a helyi vállalkozásokat a jogosulatlan behajtásért, miközben egyes külföldi járműveknél a szankcionálás jóval nehezebbnek bizonyult.
A minta most is hasonló: a szabály elvileg mindenkire vonatkozik, az automatizált ellenőrzés viszont elsősorban a belföldi cégeknél működik hatékonyan.
Ez azért különösen érzékeny, mert a Merwedebrug lezárása a nehéz járművek előtt kézzelfogható többletköltséget okoz. Aki betartja a korlátozást, annak hosszabb kerülőkkel, nagyobb üzemanyag-fogyasztással és összetettebb vezetésiidő-tervezéssel kell számolnia.
Kerülők Gorinchem környékén: több kilométer, több idő, több üzemanyag
A Merwedebrug tehermentesítése jelentős forgalmi és szervezési terhet ró Gorinchem térségére. A kijelölt alternatív útvonalak kilométereket tesznek hozzá a fuvarokhoz, nyújtják a menetidőt, és növelik az üzemanyag-felhasználást – miközben a határidők tartása is nehezebbé válhat.
A Transport en Logistiek Nederland arra kéri a fuvarozókat, hogy a híd állapota miatt tartsák be szigorúan a korlátozást. Ezzel párhuzamosan a szervezet azt is vizsgálja, van-e lehetőség jogi lépésekre az állammal szemben, tekintettel a tiltás ágazati hatásaira.
A holland üzemeltetők számára a helyzet egyszerű: vagy vállalják a drága kerülőt, vagy kockáztatják az automatikus bírságot. A külföldi cégeknek ugyanúgy kerülniük kellene a hidat, a kamerás bírság kézbesítésének valószínűsége azonban sok esetben továbbra is alacsony.
A szabály mindenkire ugyanaz, a pénzügyi kockázat viszont nem feltétlenül azonos.
A hídnak mindegy, milyen rendszám van a járművön
A műszaki megállapítások alapján kevés mozgástér marad a korlátozás félvállról vételére. A Rijkswaterstaat szakértői arra jutottak, hogy az ívszerkezet több pontján használt acél gyengébb, mint korábban gondolták.
Nagy terhelés mellett az acéllemezek deformálódhatnak, ami végső soron az egész szerkezet biztonságát befolyásolhatja. A tiltás nem érinti a személyautókat, a menetrend szerinti buszokat és a megkülönböztető jelzést használó járműveket.
Mérnöki szempontból pedig mindegy, hogy a teherautón holland, német, lengyel vagy litván rendszám van: a szerkezetet ugyanúgy terheli. A híd a súlyra reagál, nem a nyilvántartási országra.
A probléma nem az, hogy a külföldiekre ne vonatkozna a tiltás – rájuk is érvényes. A gond az, hogy a holland állam jelenleg nem minden esetben tudja ugyanazokat a következményeket érvényesíteni és behajtani.
