Képzelje el, hogy 2018-at írunk, és az önvezető autójában egy forgalmas úton megy valahova. Éppen emailekre válaszol vagy szunyókál egyet. Hirtelen az Ön előtt haladó autó fékez, és a balesetet nem lehet elkerülni. Az életébe kerülhet ez a baleset. Mit kellene tennie az autónak? – kérdezi a BBC Ideas sorozat egyik filmje a nézőktől.
Túl késő van már megállni, de ha az autó balra kanyarodik, az ütközésben Ön meg fog halni. De Ön csak egyetlen egy személy, és ha az autó jobbra kanyarodik, hogy megmentse az Ön életét, egy csoport gyalogosba fog hajtani, akik éppen átkelnek az úton.
Számítana, ha éppen két betörő vagy egy sorozatgyilkos kelne át az úton? Számítana, ha egy fiatal anyuka lenne az egy kisgyerekkel? Vagy egy orvos, egy ügyvéd? Mi lenne, ha mind az előbb felsorolt embert megölné: az anyát a kisgyerekkel, a betörőt, a sorozatgyilkost, az orvost, az ügyvédet, akik éppen a piros lámpánál mennek át az úton?
(A képre kattintva a videó elérhető)
A villamosdilemma
A forgatókönyvek száma végtelen. Ezek a variációk az úgynevezett „trolley problem” (villamos problematika) különféle elképzelései.
Az első ilyen felvetést Philippa Foot filozófus vezette be 1967-ben.
Foot eredeti példájában egy villamos közeledik megállíthatatlanul a síneken dolgozó öt ember felé, de a vezető egy elágazásnál még letérhet, s így „csak” egy ember vész oda. Azóta a morálfilozófusok újabb generációi tesztelték és fejlesztették tovább a példát: az egyik esetben a villamosvezető (aki ebben az esetben még határozottan ember) választhat, hogy emberek egy csoportjának vagy egy másik villamosnak vezeti frontálisan a kötöttpályás járművet, máskor egy megfigyelő dönthet úgy, hogy egy járókelő sínre lökésével fékezi le a villamost. Nyilvánvaló, hogy választás előtt állunk, de értenünk kell, hogy a dilemma során az a két opció, hogy hagyunk-e valakiket meghalni, vagy úgy mentjük őket, hogy tudatosan megölünk másvalakit, etikai szempontból különböző esetek, s a villamos-dilemma verziói is másképp értékelendők. – írta Barotányi Zoltán a Magyar Narancsban megjelent cikkében.
Az Ön autója fogja eldönteni, ki marad életben és ki hal meg
Egy önvezető járművet ( s ne feledjük, önvezető metró már közlekedik Budapesten is!) többféle etixkai kódex alapján lehet beprogramozni. De kinek kellene eldöntenie, hogy mely alapelveket kövesse a jármű? A kormánynak? A gyártónak? A járművezetőnek magának?
A BBC filmjében szereplő filozófus, Alan Winfield, azt hangsúlyozza, hogy a járműbe olyan etikai kódexet kell beprogramozni, amiben a társadalom egyetért és elfogad. Hasonló alapon határozták meg az orvosetikával foglalkozó szakemberek azt is, hogy abban az esetben, ha sok a beteg vagy a sérült, milyen sorrendben kell ellátni őket. De a két eset között van egy fontos különbség: az utóbbiban arról döntenek, kit mentsenek meg először, az előbbiben arról, kinek az életét vegyék el!
Ráadásul egy gép sem lehet tévedhetetlen, hangsúlyozza a tudós.
Az önvezető autók egy sor etikai problémát teremtenek. A Ted-Ed videójában felteszik a kérdést, hogy ha lenne egy autó, ami képes az életeket megkímélve haladni, és ha lenne egy autó, amelyiknek a fenntartása szinte ingyen lenne, Ön melyiket választaná? Szabad-e ilyen döntés elé állítani az emberiséget?
Bízzunk benne, hogy a vészfékrendszer és a helyzet-felismerő rendszer gyorsabban fejlődik majd, mint amilyen gyorsan terjednek el az önvezető autók!
Fotó: Facebook/BBC