Fotó: Európai Parlament

Célegyenesben a Mobilitási Csomag dacára annak, hogy nem értékelték a hatásait. Három év alatt semmi nem készült el.

A cikk olvasási ideje 5 perc

Még májusban vagy júniusban a Mobilitási Csomagról vitatkozni fog az Európai Parlament Közlekedési Bizottsága. Ezután júliusban, vagy legkésőbb augusztusban szavazás lesz az Európai Parlamentben. Amennyiben a bejelentett 70 javításból egy sem megy át, úgy a munka az előírásokon véget ér. Olyan előírásokról van szó, amelyeknek a hatásait még mindig nem elemezték az európai szállítmányozási szektorra gyakorolt hatásuk szempontjából, dacára a többszöri bejelentésnek.

A Mobilitási Csomagban szereplő előírások hatásairól készült tanulmányt Adina Vălean Közlekedésért Felelős Biztos már régen megígérte.

Amikor egyszerű képviselő volt, a dokumentumban szereplő rendelkezések ellen szavazott. Biztosként viszont már elég ambivalensen nyilatkozott – mutatott rá a ma a sajtókonferencia során a lengyel európai parlamenti képviselő, Kosma Złotowski.

Párttársa, Beata Mazurek a hónap elején küldött a Közlekedésért Felelős Biztosnak levelet, amelyben az említett hatástanulmány iránt érdeklődött. Ez a dokumentum azonban még nem jött létre, dacára a már közel 3 éve tartó munkáknak a Mobilitási Csomagon – mutat rá Złotowski. A bejelentések szerint a tanulmánynak júniusig el kell készülnie, de még nem tudni, sikerül-e betartani ezt a határidőt.

A vádak listája

Egy ilyen tanulmány eredményei hatással lehetnének a csomagban szereplő egyes előírások formájára. Egyesek közülük pedig a lengyel európai parlamenti képviselő szerint különösen károsak, nem csak a lengyel szállítmányozók, hanem a szomszédos országok szállítmányozói számára, sőt, az egész Európai Unió számára is.

A rendelkezések között, amelyek a legnagyobb ellenkezést keltik Lengyelországban és nyolc másik országban, ahol határozottan a Mobilitási Csomag ellen foglalnak állást, Kosma Złotowski többek között az alábbiakat emeli ki:

  • A munkavállalók kiküldetési szabályainak kiterjesztése a nemzetközi fuvarozási műveletek egy részére (az ún. cross-trade), ami hozzájárul a bürokráciai terhek és a tevékenység folytatási költségeinek a növekedéséhez, különösen a KKV-k számára;
  • A pihenők járművön kívül való eltöltési kötelezettségnek a bevezetése a nemzetközi áruszállításban, dacára, hogy nincs megfelelő számú hotel és biztonságos parkolóhely Nyugat-Európa országaiban;
  • A tehergépkocsik nyolc hetenként a bejegyzési országba való visszatérésének kötelezővé tétele, hogy lehetetlenné tegyék a tulajdonosnak a külföldi piacokon való működést, ami a nemzetiség szerinti diszkrimináció nyilvánvaló formája és a az EU szerződései szerinti szabad szolgáltatásnyújtás lehetetlenné tétele;
  • A kabotázsszolgáltatások nyújtásának korlátozása, vagyis az olyan áruszállításé, amely más ország területén zajlik, mint a vállalat székhelye, ami a nyugati cégek pozícióját hivatott védeni a külföldi konkurencia ellen.

Május 12-ig az európai parlamenti képviselőknek volt ideje, hogy javítási javaslatokat tegyenek az előírások legújabb változatához képest. Kosma Złotowski beszámolója szerint összesen 70-t nyújtottak be. Ebből közel 40-t azon országok nyújtottak be, amelyek tiltakoznak a fent említett rendelkezések ellen.

A lengyelországi, litvániai, lettországi, magyarországi, romániai, bulgáriai és máltai európai parlamenti képviselők együttműködésének köszönhetően ezen államok kormányaival létrejött a javítások egy listája a Mobilitási Csomaghoz, amelyeket a Közlekedési és Turisztikai Bizottság szavazása előtt benyújtásra kerültek. Nem arra szólítunk fel, hogy egy az egyben vessük el ezeket az előírásokat, hanem hogy módosítsuk azokat az elemeket, amelyek ellentétesek a közös piac alapelveivel, és a legjobban az EU perifériáján található országok szállítmányozási vállalkozásait terhelik meg. Amennyiben szükséges lesz, ezeket a javításokat a plenáris szavazás előtt is benyújtjuk” – olvashatjuk a konferencia után küldött kommentárban

A koronavírus nem sok mindenen változtat

Az Európai Parlament lengyel képviselői ezen felül arra szólítanak fel, hogy a Mobilitási Csomaggal való haladást időben tolják el.

Idén március eleje óta, amikor is a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos válság lecsapott a közúti áruszállítási szektorra, a lengyel kormány és a lengyel európai parlamenti képviselők arra szólítanak fel, hogy napolják el a Mobilitási Csomag hatályba lépését. A szállítmányozási szektorban keletkezett veszteségek, a megszakadt ellátási láncok és a szállítmányozási szolgáltatások iránti kereslet visszaesése a szektor összeomlásához vezethet, amit az új adminisztrációs követelmények és piaci korlátok csak tovább mélyíthetnek” – olvashatjuk a kommentár további részében.

A mai konferencia során Kosma Złotowski, miután rákérdeztek az európai parlamenti képviselők hangulatára a koronavírus-járvány és annak hatására a szállítmányozással kapcsolatos előírásokon végzett munkával kapcsolatban, rámutatott, hogy nehéz egységes megközelítésről beszélni.

Felidézte, hogy nem olyan régen a német közlekedési miniszter azzal fordult a lengyel infrastruktúráért felelős miniszterhez, hogy engedje a lengyel szállítmányozókat Németországban fuvarozni (ami nehézségekbe ütközött a járvány bejelentésének az elején). Ellenkező esetben fennállt a veszély, hogy megszakadnak az ellátási láncok, mivel az ottani szállítmányozok nem lesznek képesek magukban kiszolgálni minden rakományt.

Másoldalról viszont hallani a nyugati országok hangjait is, akik rámutatnak, hogy éppen a Mobilitási Csomag rendelkezései védhetik meg a szállítmányozást és a szállítmányozókat a válság negatív hatásaitól.

Fotó: Európai Parlament

Címke