Egész Európára kiterjedő sztrájkot tartanak a lengyel fuvarosok pénteken

Június 28-án pénteken kerül sor az általános páneurópai szállítmányozói sztrájkra. Ez a lengyel járművezetők és fuvarszervezők reakciója a Mobilitási Csomagra. Akciójukkal a sztrájkolók mindenkiben tudatosítani akarják, hogy a gazdaságban milyen fontos szerepet játszik a szállítmányozás. Kiemelik, hogy „jelezni akarják, mivel fenyeget, ha a működési szabályait veszélyeztetik”.

A tiltakozás nem az utak blokkolásában vagy a lassú menetben fog megnyilvánulni.

A sztrájkra az Európai Unió teljes területén fog sor kerülni. Abban fog megnyilvánulni, hogy tartózkodni fogunk a felrakodástól, lerakodástól, a járművek megtankolásától és a fuvarszerződések aláírásától – magyarázza Marek Jarocki, a sztrájk szervezői csoportjából, szakmáját tekintve logisztikus egy szállítmányozó cégnél.

– Abból a feltevésből indulunk ki, hogy jelenleg sem a szállítmányozói ágazat, sem az egyes szállítmányozók nem engedhetnek meg maguknak hosszabb sztrájkot vagy blokádokat. Ezen felül az egynapos sztrájkot nem fogják negatívan megérezni a többiek, így viszont valamennyien észre vehetik – magyarázza a sztrájk koordinátora.

Ki vesz részt az akcióban?

A sztrájkban való részvételt, ahogy Jarocki kiemeli, több, mint 7.000 fuvarszervező jelezte.

– A kérdőíveken az akcióban való részvétel készségét a 11.000 megkérdezett járművezető közül 90% jelezte – állítja.

Ha abból indulunk ki, hogy 1 fuvarszervező átlagosan 10 járművet kezel, akkor a közvetetten körülbelül 70.000 lengyel fuvarszervező által kezelt járműre terjedhet ki a sztrájk, azaz a nemzetközi forgalomban közlekedő, lengyel rendszámú járművek kb. 20%-ára – becsüli.

A sztrájk szervezői csoportja, amelyhez a Facebookon már 769 tag csatlakozott, támogatást kapott a Lengyel Szállítmányozási Uniótól (Polska Unia Transportu) is.

A sztrájk okai

A sztrájkolók nem értenek egyet azzal a formával, amelyet április elején a Mobilitási Csomag kapott. Azt akarják, hogy belekerüljenek azok a változtatások, amelyek figyelembe veszik a környezet követeléseit.

A sztrájk a Mobilitási Csomag ellen irányul, de nem olyan módon, hogy egyáltalán nem akarnánk azt. Változásokat akarunk, amelyek pozitív irányba változtatják meg a szállítmányozást, és nem olyat, amely csak több korlátozást okoz – magyarázza Marek Jarocki.

A szervezők által javasolt tevékenységek arra hivatottak, hogy megmutassák a szállítmányozásban jelentkező problémákat. Ezért a sztrájk nem valaki ellen irányul, és forma, amelyet felvesz, nem fogja ellehetetleníteni mások működését.

A fent említett tevékenységeken túl a sztrájk napján a résztvevők nem fognak kapcsolatot tartani az ügyfelekkel sem, és a járműveket sem tankolják meg.

Úgy gondoljuk, hogy ha nem tankolunk, akkor hatással leszünk valahogy az adókra, hiszen tankoláskor sokat fizetünk. Ezen felül szeretnénk hatással lenni a gépjármű- és üzemanyagkonszernekre, amelyeknek megvannak az embereik a kormányokban. Azzal számolunk, hogy egy ilyen nap, egy csúcs, amikor nem élünk a szolgáltatásaikkal, meggyőzi őket arról, hogy támogassák a kezdeményezéseket, és odafordulnak az országok kormányaihoz, és megmondják, hogy itt valami nem oké – teszi hozzá a Trans.INFO beszélgető partnere.

Ezekkel a tevékenység a sztrájkban résztvevők tudatosítani akarják, hogy mivel fenyeget ténylegesen a Mobilitási Csomag bevezetése a jelenlegi formájában.

A sztrájkolók követelései

A kezdeményezők 12 követelést fogalmaztak meg, amelyek javaslatokat tartalmaznak a változtatásokra. A döntéshozóknak vannak címezve, főleg a brüsszelieknek.

Nem állunk semmilyen politikai opció mögött, nem érdekel minket a politika. Egyszerűen szeretnénk a döntéshozókkal, különösen azokkal ott Brüsszelben tudatosítani, hogy rossz irányba tartanak. Senki nem hallgatja meg a szállítmányozói környezetet. Az előírások, amelyeket létrehoztak, azt a benyomást keltik, mintha populisták és laikusok írnák őket, akiknek halvány lila gőze nincs arról, hogy hogyan működik ténylegesen a szállítmányozás – emeli ki Jarocki.

Jarocki véleménye szerint a Mobilitási Csomag rendelkezései a francia és a német szállítmányozók diktálása után íródtak. Véleménye szerint erről tanúskodnak a különböző korlátozások, amelyek megnehezítik a fuvarok végzését Franciaországban és Németországban, valamint amelyek megnehezítik a távoli szállítmányokat. Ennek eredményeként a lengyel szállítmányozók ki lennének irtva az európai piacról.

És ezt nem fogadjuk el – emeli ki Jarocki.

A sztrájk célja az, hogy ésszerű szabályokat vezessünk be a fuvarok végzéséhez a szabad tevékenységvégzés elve szerint az egész Unióban. A sztrájk egyben az első lépés a további tevékenységekhez vezető úton.

Szeretnénk a szállítmányozói környezetet integrálni, mivel eltérő céljaink vannak, különböző értékeink, sőt, sokszor egymás konkurensei is vagyunk. De vannak olyan ügyek, amelyek mentén együtt kell működnünk – foglalja össze Jarocki.

1. Szüntessenek meg mindennemű adminisztratív korlátozást a szállítmányozási műveletek számára vonatkozóan az EU-n belül. Hadd irányítása ezt egyszerűen a szabadpiac az Unió létrejöttének ötlete alapján. Nem jelent ez azonban szabadrablást a járművezető munkarendjében, amelynek tekintettel kell lennie a járművezető jogára a pihenésre, illetve a hazatérésre rendszeres időközönként, például 4 vagy 6 hetente.
2. Szüntessék meg azt a kötelezettséget, hogy a munkavállalói dokumentációt annak az országnak a nyelvén készítsék el, amelynek területén a szállítmányozást végzik, és legyen tilos kötelezővé tenni az ilyen dokumentációt és képviselőt kinevezni.
3. A nemzetközi szállítmányozásra és a kabotázsra vonatkozzon egységes ÁFA, amelyet ott kelljen bevallani, ahol a szállítmány befejeződött, vagy az EU számlájára kelljen befizetni.
4. Tegyék egységessé az egész EU-ban egy jogi aktusban valamennyi szabályát a szállítmányozási műveletek végzésének, és legyen tilos a további feltételek szabása bármilyen formában az egyes tagállamok által.
5. Jöjjön létre egy egységes összeurópai nyugdíjalap a nemzetközi fuvarban dolgozó járművezetőknek, és vonatkozzon rá az egész EU-ban egységes javadalmazási szabályozás.
6. Egyszerűsítsék a járművezetők munkaidő-elszámolási rendszerét.
7. Vezessenek be tilalmat a 30 napnál hosszabb fizetési határidő megadására szállítmányozás esetén.
8. Kötelezzék valamennyi EU tagállamot az elektronikus fuvarlevélre vonatkozó előírások bevezetésére.
9. Újítsák meg a CRM Egyezményt, igazítsák hozzá a XXI. század technológiájához, valamint kötelezzék ez EU valamennyi tagállamát a szállítmányozási jog egységessé tételére.
10. Vezessenek be az egész EU-ban egyéges minimális díjat a járművezetői pozícióban való munkáért.
11. Hátráljanak ki a tachográfok bevezetésére irányuló projektből a 3,5 tonnánál kisebb maximális engedélyezett össztömegű járművek számára, és tiltsák meg az ilyen követelmény bevezetését a tagállamok számára.
12. Tegyék kötelezővé a fuvarszervezők csőd elleni biztosítását.

Több információt a június 28 – szállítmányozási sztráj (28 czerwca – straj transportu) speciálisan létrehozott Facebook-csoportban találtok.