Mikor lesz érvényes annak az országnak a joga a járművezetőre, amelyen keresztül halad? Folyik a munka a Mobilitási Csomaggal kapcsolatban, a kérdés tehát nyitott marad. A nyári szünet előtti javaslatban megjelent egy ötlet, amely a legalább 3 napnyi munkavégzésre épül az adott országban. Megkérdeztük ezzel kapcsolatban a szakértőket. Kiderült, hogy ez olyan dolog, ami nagyon nem fog tetszeni a szállítmányozóknak.
Az említett javaslatban azt olvassuk, hogy a tagállamok nem alkalmaznának minimális fizetett szabadságra és minimálbérre vonatkozó szabályokat a nemzetközi fuvart végző járművezetők esetében, amennyiben a kiküldetés időtartama az országukban rövidebb vagy egyenlő 3 nappal egy naptári hónap során.
Ahogy Danuta Jazłowiecka európai parlamenti képviselő irodájának képviselője, Iwona Kasprzyk mondja: „tehát összesen 3 nap, nem egymást követő 3 napról van szó”. Azaz nem 3 egymás után következő napról van szó, hanem egy adott hónapban az adott országban töltött napról.
Mit jelent a „nap”?
Amennyiben a kiküldetés időtartama 3 napnál hosszabb, úgy a tagállamok megkövetelhetnék a fenti előírások betartását „a munkavállalók kiküldetésének teljes idejére az országuk területére”.
Az európai parlamenti képviselők még részletes számításokat is előkészítettek, mikor lehet egész napról beszélni, és például mikor egy félről. Ahogy a lengyel politikus irodájától megtudtuk, a következőképpen nézne ki a dolog:
- A napi munkaidő, amely rövidebb, mint hat óra, és amely a fogadó ország területén kerül eltöltésre, fél napnak számítana,
- A napi munkaidő, amely legalább hat órát tart, és amely a fogadó ország területén kerül eltöltésre, egy egész napnak számítana,
- A szünetek és pihenőidőszakok valamint a készenléti időszakok, amelyek a fogadó ország területén kerülnek eltöltésre, munkaidőnek számítanak.
A nagy bizonytalanság
Ezek, természetesen, csak javaslatok. A nyári szünet után az európai parlamenti képviselők visszatérnek a munkához a Mobilitási Csomagon, tehát még kiderülhet, egyes módosítások még bekerülnek, vagy hogy a járművezetők eleve kivételre kerülnek a kiküldetési szabályok alól. Ez utóbbi viszont a szakemberek szerint kevéssé valószínű.
Gyakrabban beszélnek a különböző javításokról, pl. a már említett három napos szabályról. Állítólag már most hajlanak a politikusok arra, hogy a nap legalább 9, vagy 12 órával legyen számítva.
Nem tudni azt sem, hogy milyen szállítmányokra lesz érvényes a kiküldetési szabály. Állítólag az európai parlamenti képviselők többsége nem vonja kétségbe, hogy az előírásoknak a kabotázsra is kell vonatkozniuk. A nemzetközi fuvarok és a cross trade esetében még nincs egyértelmű összhang.
A szerkesztőség kommentárja
Ha a három napos javaslat hatályba lép, a szállítmányozókra bürokratikus pokol vár. Pontosan követniük kell majd, mennyi időt töltenek a járművezetőik a hazájukon kívül. Ha csak letelik a 3 nap, a járművezetőre már az ottani szabályok lesznek érvényesek, amelyek pl. a szabadság kivételére, a minimálbérre, a pótlékokra vagy a kollektív szerződésekre vonatkoznak.
Nem meglepő, hogy sok szállítmányozó épp a túlzott bürokráciát jelölte meg legfőbb aggodalmaként a kiküldetési irányelvvel kapcsolatban. Leginkább Kelet-Közép-Európa cégeinek a képviselői aggódnak emiatt. De vajon meglepő-e, amikor kiderül, hogy még egyes nyugati európai parlamenti képviselők sincsenek annak tudatában, hogy a saját országaik cégeit is negatívan érinti a dolog?
Fotó: Pixabay