A munkaidő percre pontos elszámolásáról szóló sorozatomban írtam eddig a visszaírás problémáiról, arról, hogy mi történik akkor, ha hiányos a dokumentáció. A második részben összefoglaltam azokat a legfontosabb következtétesek és tanácsokat, amiket – szerintem – mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Most jöjjön egy kemény dió – az adatütközés.
Újból megismétlem (akár 10-szer is), hogy a járművezetőnek az aznapi és visszamenőleges 28 napi TELJES idejével el kell számolnia. A „teljes” alatt pedig azt értem: „minden egyes perc”. 28 + az aznap MINDEN egyes perce. Így jön ki a 40 320 perc.
A 400 ezer forintos kérdés pedig ez, újból:
KINEK, HOGYAN, és MILYEN FORMÁBAN kell ezt megtennie?
A járművezetőnek? A vállalkozásnak? Vagy mindkettő felelős érte? Az igazság az, hogy ez EGYETEMLEGES felelőssége mindkét félnek.
A „165-ös” rendelet értelmében a lényeg az, hogy elsődlegesen a járművezetőnek kell minden percet igazolnia, pl., korongok hátulján rajzolja a pihenőket, vagy akár több korongon a szabadságot, vagy a korong hátuljára rajzolja az egyéb munkát, vagy visszaírja a kártyára a hiányzó időt, stb. Használhat sárga korongot is, de a vállalkozás is igazolhatja ezen időket pl. tevékenység igazoló lappal.
Ami fontos, hogy MINDKETTŐNEK (cég és sofőr) meg kell győződnie arról, hogy indulás előtt meglegyenek az igazolások. Méghozzá MINDEN egyes percről!
Továbbá, NEM SZABAD ütközéseknek lennie!
Vagyis, ha akár korongot, akár kártyát használsz, és a cég megírja a tevékenységi lapot, akkor azt az időt TILOS visszaírni a kártyára vagy a korongra. Vagy, ha korongot is használsz és kártyát is, akkor a kártyára még VÉLETLENÜL SE írj vissza semmilyen olyan adatot, ami a korongon is szerepel.
„Üdv!
Vitában állok a főnökömmel, meg kollégáimmal, mert nem értünk egyet a kézi beadást illetően. Felváltva járok napi váltásban korongos és digitális járművel. Ami nem egyértelmű, az az, hogy ha pl. hétfőn voltam utoljára digitális járművel és utána csak megint hétfőn megyek, de péntekig korongossal vagyok, akkor, ha a hétfői bevitelt a pénteki kivételig írom vissza, mi fog a kártyára íródni ágy tevékenységgel?
Én azt állítom, hogy az utolsó kivételtől a pénteki kivételig, ami korong volt pihenőt fog bejegyezni, tehát kiüti a keddtől-péntekig megírt korongjaimat.”
Nos, a fenti esetben mi történne?
Ha a kártyát nem használod hétfőtől péntekig, és utána beteszed a kártyádat hétfőn (vagyis, gyakorlatilag hétfőtől hétfőig nincs rajta adat), akkor természetesen nem csak hétfőtől péntekig tudsz visszaírni „ágyat”, hanem hétfőig. De az is lehet, hogy csak péntekig, bár ennek nincs sok értelme, ha hétfőig pihenőt töltesz.
Vagyis, vissza tudnád írni a teljes heti időszakot az utolsó kártya kivételtől a legutóbbi kártya behelyezésig. Bármit visszaírhatsz, akár pihenőt, akár egyéb munkát, mindegy (hiszen kézi adatbevitelt eszközölsz).
Természetesen, akármelyik megoldást választanád, mindenképpen SÚLYOS SZABÁLYSÉRTÉST követnél el, mivel ebben az esetben valóban ütköző adatok, egymásnak ellentmondó információk lennének: a korongokon a ténylegesen, tachográf által regisztrált idők, jelek lennének, amit hétfőtől péntekig dolgoztál, és a kártyára viszszaírt pihenőidő. Ez a két adat teljesen ellentmond egymásnak, és súlyos szabályszegés lenne.
A dupla igazolás
Nézzünk egy másik példát az adatüközésre illetve, a dupla igazolásra. Mi történhet, ha korongos és kártyás járművel is közlekedsz? Van egy ügyfelünk, akinek rendszeresen értékeljük a tachográf korongjait, kártyáit, és ott futottunk bele a következőbe. Az alábbi korongon keresztül szeretném bemutatni a problémát.
A kép a szerző saját tulajdona.
Itt valójában nem a „klasszikus” adatütközésről van szó, ugyanakkor, nem kis nyomozásba került, mire kiderítettük, mi is történt. Mert mit látsz ezen a korongon? Minden adat megtalálható rajta – név, helységnevek, dátumok, kilométerek. Csak éppen tevékenységre utaló jelek nincsenek sehol! Ha megnézed, se „farkasfog”, se sebesség, se semmilyen tevékenység (vezetés, pihenés, munka, készenlét). Semmi.
Akkor hogy mehetett a jármű 252 km-t?
Nagyon egyszerűen. Mivel a jármű valójában egy digitális menetíróval felszerelt jármű. Ez a rendszám egy digitális menetírós járműhöz tartozik. És a járművezető azt a járművet vezette! Kártyával! Tehát, a korongon látható rendszámú járművet vezette a járművezető, amibe be is tette a járművezetői kártyáját – majd fogott egy üres korongot és oda is szépen beírta a menet- és egyéb adatokat!
Kérdezhetnéd, miért?
A válasz az, hogy fogalmam sincs. Ezt a cégvezető sem tudta megmondani. De az biztos, hogy ha ezt így megtalálnák náluk, a kártya adatokat és a korongot is, akkor valószínűleg jókora bírság nézne ki nekik.
Tanulság
Ha felváltva jársz korongos és kártyás járművel, akkor bizony nagyon figyelned kell arra, hogy:
1. NE legyenek dupla igazolások, visszaírások, pl. ne írj SEMMI olyat a kártyára, amit korongon rögzítettél, illetve, még véletlenül se írj korongot olyan tevékeny-ségről, amiről van kártya adat;
2. MINDIG legyen nálad mind a kártya, mind pedig a korongok, akármelyik járművet is vezeted;
3. NE foglalkozz azzal, hogy a nyomaton a vissza nem írt időszakra kérdőjel jelenik meg! Ez nem probléma, mivel ez csak annyit jelent, hogy arra az időszakra nincs adat a kártyán (hiszen vannak róla korongok).
A sorozat következő, befejező részében írok arról,
ha alkalmai munkavállalót alkalmaz egy cég, hogyan alakul a munkaidő-számítás.
A cikksorozat előző részei:
Erre figyelj oda, ha tachográfot használsz 1. rész – a visszaírás problémái
Erre figyelj oda, ha tachográfot használsz 2. rész – ha nincs igazolás a 28 nap 40 320 percéről
Erre figyelj oda, ha tachográfot használsz 3. rész – a legfontosabb 7 dolog, amit tarts be!
Ha kérdésük van a munkaidő-számítással kapcsolatban,
tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnnket, aki az aetr.hu szakmai vezetője.
Fotó: Paettchen/ Wikimedia Commons
