Az EU intézményei megállapodásra jutottak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. 2050-re az Európai Uniónak klímasemlegesnek kell lennie. A cél elérése felé vezető úton az egyik fontos mérföldkő 2030 lesz, amikorra a kibocsátást az 1990-es szint legalább 55% -ra kell csökkenteni.
Az Európa Tanács és az Európai Parlament tárgyalóküldöttségei ideiglenes politikai megállapodást értek el az európai klímarendelettel kapcsolatban, így az EU jogszabályban rögzítheti a 2050-re elérendő uniós klímasemlegesség célkitűzését, valamint azt a kollektív célt, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (tehát az elnyelések levonása utáni kibocsátás) 2030-ra az 1990-es értékhez képest legalább 55%-kal csökkenjen, jelentette be az Európai Tanács múlt héten.
Nagyon elégedettek vagyunk a ma elért ideiglenes megállapodással. Az európai klímarendelet lesz az az alapjogszabály, amely a következő 30 évre meghatározza az EU éghajlattal kapcsolatos jogszabályainak keretét” – nyiltakozta João Pedro Matos Fernandes, Portugália környezetvédelmi és éghajlat-politikai minisztere. – “Az Uniónak eltökélt szándéka, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, és ma büszkén jelenthetjük ki, hogy kőbe véstünk egy olyan ambiciózus éghajlatvédelmi célt, amelyet mindenki támogatni tud. Ezzel a megállapodással határozott üzenetet küldünk a világnak éppen a vezetők éghajlatváltozással foglalkozó, április 22-i csúcstalálkozója előtt, és lehetővé tesszük a Bizottság számára, hogy júniusban előterjessze az „Irány az 55%!” elnevezésű éghajlatvédelmi intézkedéscsomagot.
Elnyelés helyett a kibocsátáscsökkentést!
A 2030-ra elérendő célkitűzéssel kapcsolatban a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy az elnyelés helyett a kibocsátáscsökkentést kell előnyben részesíteni.
Annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig elegendő erőfeszítés történjen a kibocsátások csökkentése és elkerülése érdekében, a két intézmény bevezette azt a korlátozást, hogy az elnyelések legfeljebb 225 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel járulhatnak hozzá a nettó cél eléréséhez. Abban is megállapodtak, hogy az Uniónak törekednie kell arra, hogy 2030-ra nagyobb volumenű nettó szénelnyelést valósítson meg.
Európai tudományos tanácsadó testület létrehozása
Az ideiglenes megállapodás további eleme az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület létrehozása: e tizenöt tagú testület tagjai különböző állampolgárságú, magas rangú tudományos szakértők lesznek, akik közül legfeljebb ketten érkezhetnek ugyanabból a tagállamból, és akik megbízatása négyéves időszakra szól.
E független testület feladata lesz egyebek mellett az, hogy tudományos tanácsot adjon az uniós intézkedésekkel, az éghajlat-politikai célokkal és az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos indikatív költségvetésekkel kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogy ezek összhangban állnak-e az európai klímarendelettel és az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségeivel, továbbá hogy mindezekről jelentést készítsen.
Készül a költségvetés és a módszertan
A tárgyaló felek között létrejött megállapodás szerint a Bizottságnak adott esetben egy 2040-re elérendő köztes éghajlat-politikai célt kell javasolnia, mégpedig legkésőbb hat hónappal a Párizsi Megállapodás alapján elvégzendő első globális értékelést követően.
A Bizottság ezzel egyidejűleg közzéteszi majd az Unió üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, a 2030 és 2050 közötti időszakra szóló tervezett indikatív költségvetését, valamint az annak alapjául szolgáló módszertant is.
E költségvetés azon nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátások indikatív teljes (szén-dioxid-egyenértékben kifejezett) mennyiségét jelenti, amelyek kibocsátására várhatóan sor kerül az említett időszakban, mégpedig anélkül, hogy ez veszélyeztetné az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeit.
E költségvetés külön információkat tartalmaz majd a kibocsátásokra és az elnyelésekre vonatkozóan.
Ambíciózus cél: 2050-re negatív kibocsátás
Az ideiglenes megállapodásban szerepel továbbá az a törekvésként megfogalmazott cél is, hogy az Unió 2050 után negatív kibocsátást valósítson meg.
Az ideiglenes politikai megállapodást még jóvá kell hagynia a Tanácsnak és a Parlamentnek, majd ezt követően végre lehet hajtani az elfogadási eljárás hivatalos lépéseit. Az ideiglenes megállapodást a Tanács portugál elnöksége és az Európai Parlament képviselői az intézményeiktől kapott megbízatásuk alapján érték el.
Fotó: Pixabay