Fotó: AdobeStock/visualpower

Európa a stagnálás árnyékában: hogyan élheti túl a fuvarozás a gazdasági lassulást?

A cikk olvasási ideje 6 perc

A fuvarajánlatok növekvő száma nem eredményez fokozott aktivitást a fuvarozók körében, és az európai gazdaság továbbra is pangóban van. A szállítmányozási ágazat nyomás alatt áll – a fuvarmegbízások túlterhelése és a szállítási kapacitás hiánya között őrlődik, ami növeli a bizonytalanságot és bonyolítja a stratégiai tervezést.

A szöveget, amit ön most olvas, géppel fordították, ami bizonyos pontatlanságokkal járhat. Köszönjük megértését.

A Lengyel Közúti Közlekedési Intézet (PITD) által közzétett, a Transport in Europe – Trends, Data, Analyses 2/2025 című jelentés adatai továbbra is gyenge európai gazdasági környezetre utalnak. A spot piaci árufuvarozás számának növekedése és a megemelkedett fuvardíjak ellenére a stabil kereslet hiánya és a fuvarozók hiánya miatt a piac feszült marad.

Áprilisban az intézet által elemzett hét ország közül csak Spanyolország és Lengyelország lépte át az optimizmusra utaló küszöböt. Spanyolország esetében ez tartós tendenciát tükröz – az elmúlt tizenkét hónapban csak egyszer került a 100 pontos határ alá, és akkor is csak kis mértékben.

A lengyel vállalkozások csak az elmúlt három hónapban – februártól áprilisig – kezdtek optimizmus jeleit mutatni. Ezzel szemben Hollandiában, ahol a 2024/25-ös év fordulóján 99,5 és 100,4 pont közötti értékeket értek el, áprilisban jelentős visszaesést tapasztaltak, 97,7 pontra. Hasonló tendenciát figyeltek meg Olaszországban is – a januári 99,8 pont után a későbbi értékek folyamatosan csökkentek, ami a hangulat romlására utal.

Németország – Európa legnagyobb gazdasága – helyzete változatlan, ami korántsem megnyugtató. Az úgynevezett „Európa beteg embere” az elmúlt hat hónapban még a 90 pontos határt sem lépte át. Az Európai Unióra és az eurózónára vonatkozó ESI-értékek kissé javulnak, de még mindig jóval az optimizmus küszöbértéke alatt maradnak.

„Az euróövezet mérsékelt, a várakozások alatti növekedést produkált, főként az olyan tartós kihívások miatt, mint a magas energiaköltségek és a lassú termelékenységnövekedés. A fellendülés csak akkor lehetséges, ha ezeket a problémákat megoldják,” – mondta Vic Vandeput, a belga Közlekedési és Logisztikai Intézet közgazdásza a PITD-nek adott nyilatkozatában.

Gyártóipari PMI: Olaszország eltér a trendtől

Hasonló kép rajzolódik ki a feldolgozóipari PMI indexből. Idén csak Lengyelország lépte át háromszor az 50 pontos küszöböt – februárban, márciusban és áprilisban. Hollandia és Spanyolország csak egyszer tudta ezt megtenni – februárban, illetve januárban. Márciusban mindketten közel jártak ehhez, de áprilisban ismét csökkentek az eredményeik.

Németország PMI-indexe január óta lassan, de folyamatosan emelkedik, ami reményeket kelt az ipari termelés fellendülésére és az áruszállítási volumen növekedésére. Hasonló jelek érkeznek Franciaországból és az egész euróövezetből.

A legjelentősebb változás azonban Olaszországban történt. Márciusban az elemzett országok közül itt volt a legalacsonyabb az index, de áprilisra 49 pont fölé kúszott, és ezzel a rangsor második helyét érte el.

Új irányok az európai közlekedésben

Dr. Adam Koliński habilitált mérnök, a Logisztikai Felsőoktatási Iskola professzora szerint egyértelműen megfigyelhető az integrált európai ellátási láncok átalakításának tendenciája. A piaci szereplők egyre kevésbé hajlamosak más EU-tagállamok vállalatait partnerként tekinteni a szinergiák kiépítésére és a hatékonyság növelésére. Az integráció gyengülése csökkenti az EU versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

Magyarország elfordul az EU-partnerekkel folytatott logisztikai együttműködéstől, miközben erősíti a kapcsolatokat keleti partnerekkel. Németország protekcionizmushoz folyamodik és lezárja a határait, ami aláássa az európai közlekedési folyosók hatékony működését” – mondja Dr. Koliński.

Ennek eredményeként új közlekedési folyosókat kutatnak – mind az ázsiai útvonalakat, mind a továbbfejlesztett észak-déli európai kapcsolatokat. A Balkán és Törökország – utóbbi egyre fontosabb szerepet játszik az Új Selyemút logisztikájában – szintén kulcsfontosságú alternatívaként merülnek fel.

„A németországi, franciaországi és brit gazdaság lassulása alacsonyabb exportvolument, kevesebb szerződést és nagyobb árképzési nyomást jelent – különösen a közép- és kelet-európai szállítmányozók számára” – mondja Jarosław Bartczak, az XPO lengyelországi ügyvezető igazgatója.

Véleménye szerint az olyan piacok, mint Spanyolország, Lengyelország és Hollandia, jobb alternatívákat kínálnak az erősebb makrogazdasági mutatóknak, a stabilabb keresletnek és az olcsóbb energiához való jobb hozzáférésnek köszönhetően.

„A magas ESI-index ezekben az országokban egyértelmű üzenetet küld a szállítmányozási, szállítmányozási és logisztikai (TSL) szektornak: érdemes kapcsolatokat építeni és üzleti lehetőségeket keresni ott már ma – ezek azok a piacok, amelyek 2025-ben az európai szállítmányozást lendíthetik” – teszi hozzá.

A közlekedés új szerepben: rövidebb útvonalak, nagyobb hatékonyság

„A gazdasági változások és az európai ellátási láncok átalakulása közepette az intermodális szállítás életképes alternatívát kínálhat” – mondja Dr. Koliński.

Ez fontos jelzés mind a nagy logisztikai szolgáltatók, mind a kis szállítmányozók számára. Dr. Koliński szerint a kisvállalkozásoknak nem kell majd maguknak intermodális infrastruktúrába befektetniük – csak a rájuk bízott feladatok jellege fog megváltozni.

A PITD jelentése szerint az intermodális hálózatok bővülésével a közúti közlekedés egyre inkább rövidebb – körülbelül 100–200 km-es – távolságokra korlátozódik majd a hosszú távú, kontinenseken átívelő útvonalak helyett.

„A fő kihívás az lesz, hogy ezek a rövidebb fuvarok versenyképesek és költséghatékonyak maradjanak” – teszi hozzá Dr. Koliński.

Az európai közlekedést 2025-ben alakító főbb trendek:

  • Németország és Olaszország exportmegrendeléseinek csökkenése – ezek történelmileg az EU kereskedelmének motorjai – mindkettő esetében csökkenő ipari kereslet és visszaeső exporttevékenység tapasztalható.
  • Lengyelország és Spanyolország növekvő jelentősége – az erős makrogazdasági mutatók és a stabil kereslet természetes növekedési piacokká teszik őket a TSL szektor számára.
  • Az útvonalak és piacok diverzifikációja – a szállítmányozókra és logisztikai cégekre nyomás nehezedik, hogy új földrajzi területeket fedezzenek fel a stagnáló gazdaságoktól való függőség csökkentése érdekében.
  • A rövid távú szállítás növekvő jelentősége – az intermodális logisztika újraértelmezi a közúti szállítás szerepét, amely ma már egyre inkább a 100–200 km-es „utolsó mérföldes” kézbesítésekre korlátozódik.
Címke: