Szeptember 14-én Von der Leyen , az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2022-es beszédében kijelentette, hogy az EU-nak a megfelelő tudással rendelkeő munkaerőt kell vonzania a kontinensre, „olyan készségeket, amelyek segítik a vállalatokat és erősítik Európa növekedését”.
„Első fontos lépésként fel kell gyorsítanunk és meg kell könnyítenünk a képesítések elismerését a harmadik országbeli állampolgárok esetében is” – tette hozzá von der Leyen.
Az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) élesen reagált erre a kijelentésre.
Az ETF úgy véli, hogy a sztrájkkal teli nyár után, amelyben a közlekedési dolgozók tiltakoztak a nem megfelelő munkafeltételek és -feltételek ellen, „a múlt heti, az Unió helyzetéről szóló beszéd figyelmen kívül hagyja ezeket a dolgozókat és követeléseiket. Ahelyett, hogy megoldást találnának az ipar alapvető problémájára: a rossz munkakörülményekre, az EU munkaerőpiacának megnyitását javasolja a harmadik országok állampolgárai előtt, válaszul az EU-ban tapasztalható növekvő munkaerőhiányra.
Livia Spera, az ETF főtitkára Von der Leyennek írt levelében felszólította a Bizottság elnökét, hogy dolgozzon ki jogszabályokat és irányelveket a munkakörülmények javítása és az EU közlekedési ágazatának rendbetétele érdekében, hangsúlyozva, hogy ez az egyetlen módja a munkaerőhiány megoldásának.
„A legalapvetőbb munkafeltételek hiánya továbbra is minden munkaerőhiány oka a közlekedésben, és az is marad. A cél olyan jogszabályok és irányelvek kidolgozása kell legyen, amelyek előírják és betartatják a megfelelő munkakörülményeket, nem pedig a kizsákmányolást állandósító és a harmadik országok állampolgárainak kizsákmányolását előmozdító rendszer létrehozása” – áll a levélben.
A levél leszögezi, hogy a kollektív szerződések olyan eszközökkel történő előmozdítását – mint például a minimálbér-irányelv és a szociális jogok európai pillére – kellene vizsgálni, mivel a kollektív szerződés volt és lesz a munkafeltételek javításának egyik leghatékonyabb módja.
Az ETF arra is felhívta az Európai Bizottság elnökének figyelmét, hogy az iparág jelenlegi válsághelyzete „a kizárólag a versenyre és a liberalizációra összpontosító profitorientált politikák és politikai döntések következményeinek következménye, amelyek aláásták a munkafeltételeket az egész közlekedésben”.
„A liberalizált európai piac lehetővé tette a közlekedésben a modern rabszolgasághoz hasonló foglalkoztatási rendszer kialakulását – különösen a harmadik országok állampolgárai számára,” – magyarázza az EFT.
Ezért a szervezet felszólította az elnököt, hogy beszédét konkrét és célzott válaszokkal egészítse ki a közlekedésben a tisztességes munka hiányára vonatkozóan.
„Itt nem megoldás, ha a közlekedésben a tisztességes munkahelyek tátongó űrét harmadik országbeli munkavállalókkal próbáljuk betölteni. Az egyetlen dolog, amit ez el fog érni, az az, hogy növekedni fog a kizsákmányolt munkavállalók száma” – állítja Spera, az ETF főtitkára határozottan a levélben.
Spera arra a következtetésre jutott:
„A kizsákmányolás és a munkakörülmények a modern rabszolgaság határát súrolják – különösen a harmadik országok állampolgárai számára ez a mai közlekedési ágazat valósága. Az EU-nak szabályozni kell a munkakörülményeket. Bármilyen más megoldást javasolni felelőtlenség.”