Évekig meghatározó szereplője volt a skandináv szállítmányozási piacnak, olyan ügyfeleket kiszolgálva, mint a JYSK, a Bestseller kiskereskedelmi lánc és a LEGO. 2022-ben a fuvarozót súlyos bírsággal sújtották társadalmi dömping miatt. A vállalat múlt héten csődöt jelentett.
Idén július 7-én csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be a dániai Kolding városi bíróságára. Két nappal később a bíró olyan határozatot hozott, amely nemcsak a dán Contrans céget érintette, hanem annak leányvállalatait, a Contrans Driftsmateriel és a Contrans Ejendomme cégeket is. Néhány nappal korábban Henrik Holger Hansen lemondott az igazgatótanács elnöki posztjáról.
A vállalat 2023-as éves jelentésében az állt, hogy a konténerszállításra többek között az ukrajnai és a gázai háborúk is nyomást gyakoroltak.
„2023-ban a társaság igazgatósága stratégiai döntést hozott a szállítási tevékenységek fokozatos megszüntetéséről az iparág stagnálása és a saját járműpark üzemeltetésének folyamatosan növekvő költségei miatt” – áll a pénzügyi jelentésben.
Több hónapnyi bérhátralék
Röviddel a csődeljárás elindítása után a dán 3F szakszervezet megkezdte a dolgozók bér-, nyugdíj- és szabadságpénz-igényeinek rendezését, és kérelmeket nyújtott be a Lønmodtagernes Garantifondhoz (Alkalmazotti Garanciaalap). A csőd idején a Contrans 119 alkalmazottat foglalkoztatott, akik közül sokaknak állítólag akár hat hónapos bérhátraléka is volt.
Megdöbbentő visszaélések kerültek napvilágra
Már 2021-ben a 3F Fagbladet szakszervezeti magazin újságírói széles körű visszaéléseket tártak fel a cég sofőrjeivel szemben. Az áldozatok között voltak Fülöp-szigeteki és kelet-európai állampolgárok is, akiket éveken át teherautók fülkéiben kényszerítettek élni, és a dán minimálbérnél jóval alacsonyabb fizetést kaptak.
2022-ben kiderült, hogy a Contranshoz köthető varsói székhelyű Henrik Hansen Sp. z o.o. által alkalmazott sofőrök mindössze 15–25 dán koronát kerestek óránként (kb. 2–3,30 eurót), miközben a dán minimálbér 163,5 korona volt óránként (kb. 22 euró).
A szakszervezet beszámolókat közölt olyan sofőröktől, akik elmondták, hogy hónapokon, sőt éveken át éltek a fülkében. Egyikük, Felipe, elárulta, hogy három évig élt így, ez idő alatt mindössze kétszer tért haza a Fülöp-szigetekre.
A munkakörülmények nemcsak jogsértők voltak, hanem a cég működése is számos ponton megszegte a törvényeket. A sofőrök rendszeresen végeztek illegális kabotázsműveleteket Dániában. A panaszokat a cég vezetése rövid válaszokkal intézte el, miszerint „ellenőrzés esetén majd kifizetik a bírságot”.
Nyomozások, bírságok és zuhanó nyereség
2022 februárjában egy nyugdíjas sofőr hivatalos feljelentést tett a rendőrségen. Szeptemberre a dán hatóságok házkutatást tartottak a Contrans koldingi központjában. 2023-ban a fuvarozót 1,2 millió dán koronára (kb. 160 000 euróra) bírságolták a kabotázsra és a vezetési-pihenési szabályokra vonatkozó előírások megsértése miatt. Lengyelországi leányvállalata, a Henrik Hansen Sp. z o.o. további 750 000 koronás (kb. 100 000 eurós) bírságot kapott.
Önnek ajánljuk: Újabb ország vonja vissza az Eurovignette-et: nagy változásra készülhetnek a fuvarozók
Ugyanebben az évben a cég több mint 6,4 millió koronás (kb. 859 000 eurós) nettó veszteséget könyvelt el, noha az előző évben még 14,3 millió koronás nyereséget ért el. A pénzügyi jelentés a fuvarozási tevékenység fokozatos megszüntetéséről számolt be.
Politikai és társadalmi felháborodás
A botrány nyilvánosságra kerülése után a dán politikusok is felfigyeltek az ügyre. Az új közlekedési minisztert, Trine Bramsent beidézték az ügyben, akárcsak a Contrans legnagyobb ügyfeleit, a JYSK-öt és a Bestseller céget – mindkét vállalat azonnali tisztázást követelt.
A lengyel szál
A Contrans vitatott üzleti modelljében kulcsszerepet játszott egy Varsóban bejegyzett lengyel cég. Ezen keresztül alkalmaztak harmadik országbeli és kelet-európai sofőröket, akiket lengyel zlotyban fizettek. A szakszervezet szerint a béreknek semmi közük nem volt a Dániában érvényes kollektív szerződésekhez.
Axel Junker, a Contrans akkori vezérigazgatója 2019-ben elismerte, hogy a dán nagykövetség segített a piac feltérképezésében és a lengyelországi működés beindításában. Ugyanakkor tagadta, hogy társadalmi dömpingről lett volna szó.
