Nemrégen írtunk Ukrajna potenciális tengeri blokádjáról, ha kitörne a háború. A Fekete-tengeren domináns orosz flotta képes elzárni a hozzáférést az ukrán kikötőkhöz, amelyeken keresztül zajlik Ukrajna importjának és exportjának 70%-a. A lengyel Keleti Tanulmányok Intézete a háború gazdasági következményeiről szóló elemzésében azt írja, hogy a teljes tengeri blokád Ukrajna számára napi 180 millió dolláros nagyságrendű veszteséget jelentene.
Az ellátási láncok is ki vannak téve a kiberháborúnak
Az ukrajnai fegyveres konfliktusnak nem kellene drasztikusan megrengetnie az ellátási láncokat, sem pedig eltorzítani őket, hiszen a főbb tengeri útvonalak (és ezeken szállítják a világkereskedelem 90%-t), messze futnak a potenciális háborús színtértől.
Azonban ahogy az előző konfliktus néhány éve megmutatta Ukrajnában, az ellátási láncok mégis komolyan megszenvedhetik a helyzetet. Az orosz hackerektől kell félni. Az ilyen jellegű támadások 2015-ben, 2016-ban destabilizálták az ukrán áramellátást. 2017-ben az ukrán adózási rendszer ellen elkövetett kibertámadás szétterjedt az egész világon, és zavarokat okozott a kikötők és a gyártó üzemek működésében világszerte. A NotPetya vírus általi támadással érintett cégek között voltak többek között a logisztikai óriás Maersk és a Fedex, a megtámadott cégek veszteségei pedig meghaladták a 7 milliárd dollárt. Csak a Maersk akkor 300 millió dollárt vesztett.
Ha ilyen komoly veszteségek érték a cégeket a kibertérben végzett támadás mellékhatásaként, rossz belegondolni, mi történhetne egy célzott csapás esetén. Ezt pedig nem szabad kizárni például az Oroszországgal szemben a nyugati országok által életbe léptetett szankciókra való valószínű válaszlépésként.
Az amerikai infrastruktúra- és kiberbiztonságért felelős ügynökség (CISA) figyelmezteti az amerikai cégeket a potenciális kibertámadásokra az oroszok részéről. Lengyelországban is felfigyeltek a potenciális veszélyre. Hétfőn a miniszterelnök, Mateusz Morawiecki olyan rendelkezést írt alá, amellyel felemelte a kibertérbeli fenyegetettség riadószintjét az első ALFA-CRP szintről a harmadik CHARLIE-CRP szintre.
A nyersanyagárak égbe szöktek
A konfliktus hatása érezhető lesz mindenki számára sok nyersanyag árának ugrásszerű növekedése miatt. A kőolaj biztosan drágulni fog. A Reuters által idézett JP Morgan elemzés abból indul ki, hogy egy hordó kőolaj ára akár 150 dollárra is ugorhat, ami lelassíthatná a globális GDP növekedést mindössze 0,9%-ra az első negyedévben. Egyúttal az átlagos inflációt is felhajtaná a világon 7,2%-ra.
A kőolaj árának növekedésével együtt számítani kell a gáz árának növekedésére is, ami csapást mér az orosz kék tüzelő szállításától függő számos európai fogyasztóra. Bár a fűtési szezon a végéhez közelít, a gáz alapvető tüzelőanyagnak minősül az iparban. Az ukrajnai háború esetleges következményei jelenthetnek problémát az ipar gázszükségleteinek kielégítésével sok Oroszországból gázt importáló országban.
Azonban nem csak a szénhidrogének drágulnak az orosz-ukrán háború következtében. Ukrajna a világ harmadik legnagyobb kukoricaexportőre és a negyedik legnagyobb búzaértékesítő. Oroszország pedig a legnagyobb exportőre ennek a gabonafélének. Mindkét ország a fekete-tengeri kikötőkön keresztül exportálja a gabonát, hasonlóan Kazahsztánhoz és Romániához, a másik két jelentős gabonaexportőr. A háború biztosan zavart fog okozni a szállítmányokban, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez fog vezetni. Sőt, mi több, az ukrán gabona importőreinek jelentős része afrikai és ázsiai ország. A korlátozás és egyúttal az élelmiszerárak emelkedése ezeken a piacokon társadalmi nyugtalanságokhoz vezethet ezekben a kelet-európai hadszíntérrel látszólag nem összefüggő területeken.
A háború kétségtelenül hatással lesz a fémek árának megugrására is. Oroszország rendelkezik a világ rézkészletének kb. 10%-ával, és a nikkel és a platina egyik fő kitermelője is. A nikkel ára már most több, mint egy évtizede a legmagasabb szinten van, és kb. 25.000 dollárt tesz ki tonnánként. Néhány hónapnyi esés után a palládium ára is emelkedni kezdett. Ami lényeges, hogy az orosz export ebből a fémből a globális termelés 45%-t teszi ki. Ezt a fémet a motorizációs ipar használja a katalizátorok gyártásához, az elektronikai szektor többek között az integrált áramkörök gyártásához. Az export leállása elmélyítené a csipválságot, aminek további következményei lennének a motorizációs szektorra és a járművek elérhetőségére.
A gazdasági kapcsolatok megszakadásának veszélye
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok európai és amerikai cég az ukrajnai és oroszországi szállítmányokra épít, és egyáltalán nem nyersanyagokban. Az Interos platform adatai, amely az ellátási láncok kutatásával foglalkozik, azt mutatják, hogy kb. 1.100 amerikai és 1.300 európai cégnek van legalább egy közvetlen beszállítója Oroszországban, és kb. egyenként 400 cég rendelkezik fő beszállítóval Ukrajnában. Ami érdekes, az említett kapcsolatok alig 6%-a kapcsolatos kőolajjal és gázzal. Az IT és a szoftver a fő együttműködési terület a kelet és a nyugat között (a kapcsolatok 12%-a).
Természetesen az amerikai és európai gazdaság nagyságát nézve az ukrajnai és oroszországi fő beszállítók részvételével működő ellátási láncok mindössze a nyugati vállalatok kereskedelmi kapcsolatainak 0,75%-t teszik ki. De ha figyelembe vesszük a másod- és harmadrendű beszállítókat is, akkor az arány nagyobb. Az Egyesült Államokban és Európában több, mint 5.000 cég rendelkezik harmadrendű beszállítókkal a konfliktus mindkét résztvevő felénél, ami már 2,8%-t, illetve 2,4%-t tesz ki.
Az USA-ban és Európában mindössze egyenként 1.000 cég alkalmaz másodrendű beszállítót Ukrajnából és Oroszországban, de ezek a beszállítók függenek több, mint 1.200 beszállítótól a következő szinten a konfliktussal érintett országokból.
Bármilyen szankció Oroszországgal szemben, valamint a szállítások megszakítása a két országból a háború miatt elvágja ezt a néhány ezer nyugati céget a szállítmányoktól.