A megállapodást eredetileg 2022. június 29-én írták alá, rögtön azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Fő célja az volt, hogy Ukrajnának könnyebb hozzáférést biztosítson a globális piacokhoz az EU országain keresztüli tranzit révén és erősítse a kereskedelmi kapcsolatokat az EU piacával.
Gyakorlatilag ez a közúti teherszállítás részleges liberalizációját jelenti – az ukrán és EU-beli fuvarozók tranzit- és kétoldalú szállítást végezhetnek anélkül, hogy további engedélyeket kellene kérniük. Ez jelentősen csökkentette az adminisztratív terheket és egyszerűsítette a stratégiai áruk, például üzemanyagok, humanitárius segélyek vagy ukrán gabonák, ércek és acél szállítását.
Lenyűgöző kereskedelmi eredmények
Az Eurostat statisztikái megerősítik, hogy a megállapodás hatályba lépése óta az EU és Ukrajna közötti szárazföldi kereskedelem jelentősen megnőtt. Az EK hangsúlyozza, hogy 2024-ben az Ukrajnából az EU-ba irányuló közúti import 7,7 millió tonna volt (+13% a 2021-hez képest), értéke 10,1 milliárd euró (+12%). Eközben az EU-ból Ukrajnába irányuló közúti export elérte a 7,6 millió tonnát (+11%), értéke pedig 33,4 milliárd euró volt – ez 48%-os növekedés 2021-hez képest.
Különösen nagy növekedést regisztráltak Ukrajna szomszédos országaiban: Lengyelország (+85%), Románia (+124%) és Szlovákia (+106%) a közúti export terén. Mindhárom ország pozitív kereskedelmi mérleggel zárta 2024-et.
Lengyelország az ellenzés mellett
Noha a legtöbb tagállam támogatta a döntést, Lengyelország ellenvetést emelt. Amint Stanisław Bukowiec, az Infrastruktúra Minisztériumának államtitkára kiemelte, Ukrajna támogatása nem történhet az EU fuvarozók kárára.
A háború kezdetétől fogva átfogó támogatást nyújtottunk Ukrajnának. Azonban a segítségnyújtás nem történhet az EU tagállamaiból származó gazdasági szereplők, így a lengyel közlekedési vállalatok kárára – jegyezte meg Bukowiec.
Szerinte, a megállapodás jelenlegi működése az egyenlőtlenséget mélyítette a nemzetközi közúti áruszállítás feltételeiben és csapást jelentett a lengyel fuvarozókra, akik az ukrán vállalatok növekvő versenyével küzdenek.
A brüsszeli döntésről szóló aggályok
Bukowiec arra is rámutatott, hogy a meghosszabbításról szóló döntést átgondolatlanul hozták meg.
Az Európai Bizottság e döntés meghozatalakor nem végzett elégséges elemzéseket, és nem vette figyelembe a többször ismételten bemutatott, köztük a lengyel racionális érveket – hangsúlyozta az államtitkár.
A lengyel adminisztráció arra is rámutat, hogy bár az ellenőrzési mechanizmusok, például Ukrajna közlekedési törvényeinek az EU szabványaihoz való alkalmazkodásának három lépéses monitoringja, szerepel a megállapodásban – azok időpontja túl távoli ahhoz, hogy reálisan helyreállítsák a piaci egyensúlyt.
Monitoring és további lépések
A lengyel nyomás egyik eredménye, hogy bevezetésre került a Ukrajna előrehaladásának monitoringja a törvényei EU szabályozásokhoz való alkalmazkodásában, amely három szakaszban fog megvalósulni: 2026. január 30., május 31. és november 30..
Ez nem a vége a lengyel adminisztráció azon fellépéseinek, amelyek a közlekedési feltételek megváltoztatásának érdekében történnek. Az egyezmény EU-s közlekedési piacra gyakorolt hatásainak monitorozása és elemzése alapot biztosít majd a tisztességes verseny támogatásához – zárták le Bukowiec.
Az EU–Ukrajna megállapodás 2027-ig tartó meghosszabbítása egy olyan döntés, amely egyfelől megerősíti a kereskedelmi cserét és a logisztikai stabilitást a régióban, másfelől komoly aggályokat vet fel a lengyel fuvarozók körében. Mostantól nemcsak az egyezmény hatásainak nyomon követése lesz kulcsfontosságú, hanem a nemzeti adminisztratív fellépések hatékony keresztülvitele az EU fórumán, hogy védelmezzék a hazai közlekedési vállalatok érdekeit.
