A környezetvédelmi miniszterek luxembourgi találkozóján Olaszország, Portugália, Málta, Görögország, Ciprus, Belgium és a házigazdák képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tengeri szállítás 2024. január 1-jétől történő bevonása az ETS-be árthat az európai kikötőknek. A miniszterek szerint félő, hogy a hajótulajdonosok az Unión kívüli, az Unióhoz közeli kikötőkben fognak kikötni, hogy elkerüljék a fizetést.
Az olasz képviselő úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak meg kellene fontolnia például, hogy pénzügyi kártérítést fizessen az érintett európai kikötőknek.
“Helyreállító mechanizmusokat kell bevezetnünk” – mondta Gilberto Fratin, Olaszország ökológiai átalakulásért felelős minisztere.
“Ennek ugyanis negatív következményei lesznek az uniós ipar versenyképességére nézve” – tette hozzá.
A tengeri szállítmányozást 2024. január 1-jétől be kell vonni az európai kibocsátás kereskedelmi rendszerbe. A kibocsátás 40%-a kezdetben az ETS hatálya alá fog tartozni. 2025-ben ez az arány 70% lesz, 2027-től pedig az összes tengeri kibocsátást bevonják a rendszerbe.
A hat államot tömörítő blokk úgy véli, hogy az egyiptomi Port Said és a marokkói Tangier lehet a kedvezményezettje annak, hogy az EU kikötői bekerülnek az ETS-be. Az uniós tagállamok szerint ezeket a kikötőket, valamint a földrajzi szempontból közeli kikötőket valamilyen módon fel kellene venni a jegyzékbe, hogy a hajótulajdonosok ne tudják kijátszani az uniós környezetvédelmi szabályokat.
“Készek vagyunk együttműködni a Bizottsággal és a tagállamokkal a helyzet nyomon követése és a negatív hatások megelőzése érdekében, mielőtt azok bekövetkeznének” – mondta Miriam Dalli, Málta környezetvédelmi, energiaügyi és vállalkozásügyi minisztere.
“Meg kell védenünk gazdaságainkat a visszafordíthatatlan következményektől” – tette hozzá.