Hogyan tudnak a kisebb szállítmányozási cégek megbirkózni a kiküldetési rendelvény újabb szabályaival?

A cikk olvasási ideje 4 perc

Hogyan tudnak a kisebb szállítmányozási cégek megbirkózni a kiküldetési rendelvény újabb szabályaival?

A munkavállalók kiküldetésről szóló irányelv újabb tervezett változata, amelyet az európai parlamenti képviselők jelenleg dolgoznak ki, számos új korlátozást vezet be, amelyek további kötelezettségeket rónak a vállalkozások tulajdonosaira. A szakértőknek nincs kétségük – a szállítmányozói ágazatnak, amely különösen fontos a magyar gazdaság számára is, van mitől félnie. A költségek és az ügyintézések ideje növekedhet, és a lehetséges szankciók is súlyosak lehetnek.

Hozzáteszik – lesznek olyanok, akiknek ez azt jelentheti, hogy vagy van, vagy nincs üzletük.

A szállítmányozói ágazat képviselői már régóta jelezték, hogy ezek a szabályozások nem életszerűek.

 A kiküldött munkavállalókról szóló irányelv javasolt szabályai nem egyeznek a nemzetközi szállítmányozással, amelyet a magas mobilitás jellemez. Az irányelv mindenekelőtt arra a helyzetre vonatkozik, amikor egy munkavállaló egy ideig egy országban dolgozik.
A gépjárművezetők nem így dolgoznak – állítja Robert Lisicki, a lengyel Lewiatan konföderáció kommunikációs igazgatója.

Hátrányos megkülönböztetés

Az az érdekes, hogy 2008-ig a kiküldetésről szóló vitában olyan információk jelentek meg, hogy a szállítmányozást ki kellene zárni belőle. Sajnos ma már tudjuk, hogy teljesen más lett a dolog vége. A régi unió azon országainak felel ez meg a legjobban, amelyek a kelet-európai vállalatokkal nem tudnak lépést tartani. Lehetetlen titkolni, hogy ezek a szigorú szabályok célja a konkurensek csökkentésének – tette hozzá. Az tény, hogy az irányelv hátrányosan különbözteti meg a közép-kelet európai vállalkozásokat, az is tiszta hogy ezek a megbízók, olyan országokban vannak, amelyek ezeket a megoldásokat sürgetik.

A nyugat-európai fuvarosok úgy érzik, a román, lengyel, magyar szállítmányozási vállalatok veszélyt jelentenek rájuk.

 Az egyik legnagyobb német biztosítótársaság a lengyel alanyokkal való együttműködés elleni biztosítás is bevezetett!
Hogyan beszélhetünk egy ilyen helyzetben diszkriminációmentes európai piacról? – gondolkozott el Maciej Wroński, a Transport Logistyka Polska munkáltatói szövetség elnöke.

Az Európai Bizottság enyhítést ígér.

Megtartja az ígéretét?

Egy családi vállalkozás számára, az új változások olyan új költségeket jelenthetnek, amiket nem biztos, hogy ki tudnak fizetni. Egy újabb számlázó program, valamennyi sofőr képesítése,  nyilatkozatok a külföldön töltött órák számáról, minden országban, külföldi szállások keresése, a magasabb havi kiadások, alaki elvárások, egy új alkalmazott, aki az adminisztrációért felel és beszél németül, franciául és ha még lehet, angolul is

Az üzleti tevékenység költségei emelkedni fognak, mert minden vállalkozásnak foglalkoztatnia kell egy adminisztrációs személy, akinek nagymértékben megnövekszik a munkája. Annál is inkább, hogy számos jogi szabályozás mérlegelési jogkörbe fog tartozni, ami azt jelenti, hogy a hatásköre a mind a huszonnyolc EU-tagállam döntéseitől fog függeni. Mindenki a saját belső rendeleteit és megoldásait fogja alkalmazni – figyelmeztet Robert Lisicki.

A Németországban és Franciaországban dolgozó embereknek ki kell fizetni a német, illetve a francia nemzeti minimálbérnek megfelelő díjakat a MiLog és a francia szabályozás szerint. Ez magasabb, mint amennyit egy magyar kis- vagy középvállalkozás szokott adni az alkalmazottainak.

Igaz, hogy az Európai Bizottság kijelentette, hogy törekednek annak biztosítására, hogy az irányelv által előírt valamennyi új kötelezettség egy helyen legyen megfogalmazva. Azonban nem ismert, hogy ezek a bejelentések hogyan fognak megvalósulni a gyakorlatban – tette hozzá Lisicki.

Magasabb költségek és nagyobb kockázatok

És ez nem minden.

Mivel az irányelv a vállalkozások tulajdonosainak nemcsak többletköltség, hanem megnövekedett kockázat is.

A nyugat-európai szabályozás bonyolultabb, mint a hazai, és még inkább az lesz, ha az egyetemesen kötelező érvényű nemzeti jogból eredő szabályokat kollektív, ipari vagy helyi megállapodások szabják meg. Ezért a gyakorlatban számolni kell a a jövedelmek szükséges összetevőinek helytelen kiszámításából eredő hibákra, ergo a büntetésekre is.

Egyszerű és viszonylag olcsó megoldások

Mit lehet tenni? 

A gazdasági kockázatot nem lehet teljesen elkerülni, de megkönnyítheti munkáját, például a bonyolult jogi rendelkezések adminisztrálásával vagy értelmezésével – állítja Wronski.

Hogyan?

Például klaszterek létrehozásával vagy más szállítmányozói vállalatokkal közösen együtt létrehozott konzorciumokkal.

 

Ön szerint mennyire életképes ötlet a magyar kis- és középvállalkozások számára ez a megoldás?

 

Fotó: Pixabay

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek