Súlyos veszélybe kerülhetnek Magyarország 2030-ra vállalt klímacéljai az energiahatékonysági törvény jelenlegi módosítási tervezete miatt. A hazai logisztikai szakmai szervezetek – köztük a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magyar Vasúti Egyesület és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége – komoly aggodalmuknak adtak hangot a törvénytervezettel kapcsolatban.
A probléma gyökere az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) rejlik. Míg a rendszer látszólag teljesíteni tudja a 2030-ig szükséges energiamegtakarítási célokat, valójában a hitelesített megtakarítások jelentős része rövid életű és nem valós hatékonyságú. Ez azt jelenti, hogy azok a kulcsfontosságú beruházások, amelyek valóban csökkenthetnék az ország energiafelhasználását – mint a fűtéskorszerűsítés, szigetelés, nyílászárók cseréje vagy a járműflotta megújítása – ellehetetlenülhetnek.
A szakmai szervezetek konkrét megoldást is javasolnak. Kezdeményezik a kötelezettségi mennyiség 0,5%-ról 1,1%-ra történő emelését, ami újra piacképessé tenné a hitelesített energiamegtakarításokat. Fontos szempont, hogy ez a módosítás minimális áremelkedéssel járna, a jelenleg tapasztalható energiaárcsökkenés mellett szinte észrevehetetlenül.
Különösen figyelemreméltó a javaslat intermodális fuvarozást érintő része. A kamionok vasútra terelése nem csupán környezetvédelmi szempontból lenne kedvező, hanem komoly nemzetgazdasági előnyökkel is járna. Évente több tízezer kamion tehermentesíthetné az utakat, csökkentve a széndioxid-kibocsátást, miközben növelné a hazai átrakóterminálok forgalmát és a fuvarozók versenyképességét.
A törvénymódosítás jelenlegi formájában történő elfogadása súlyos következményekkel járhat. Nemcsak a klímavédelmi célok teljesítése kerülne veszélybe, hanem a magyar gazdaság egy olyan lehetőségtől esne el, amely mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból stratégiai jelentőségű lehet.
A szakmai szervezetek világossá tették: sürgős beavatkozásra van szükség. Ellenkező esetben Magyarország nem csupán a 2030-as klímacéljait fogja elvéteni, hanem egy olyan alkalmat is elszalaszt, amely a fenntartható gazdaságfejlesztés irányába mutathatna.