Összesen 10 szövetségi állam 12 logisztikai központját kutatták át a tisztek. A legnagyobb razziák Berlinben és Brandenburgban voltak, ahol kilenc, 32 és 62 év közötti személyt tartóztattak le, köztük a művelet feltételezett vezetőjét – egy orosz származású, német útlevéllel rendelkező férfit.
A rendőrök házkutatást tartottak a vádlottak otthonában, valamint cégekben, üzlethelyiségekben és logisztikai központokban. A tisztek átkutatták a dolgozók otthonát is, akik állítólag nehéz körülmények között élnek.
„Ez az egyik legnagyobb hadművelet eddig” – mondta Jens Schobranski, a berlini Szövetségi Rendőrigazgatóság szóvivője.
A már említett házkutatások során a rendőrök csaknem 300 olyan személyt találtak, akiknek lakóhelye nem volt tisztázott, és akikről a gyanú szerint illegálisan tartózkodtak.
A feltételezett bandát egyebek mellett külföldiek munkavégzés céljából az országba csempészésével, okirat-hamisítással, valamint feketemunka és illegális foglalkoztatás szervezésével vádolják.
Németországban és külföldön több mint 80 számlát tartottak fenn, és különféle ingatlanokat, kiváló minőségű járműveket és egyéb luxuscikkeket foglaltak le. Összességében a lefoglalt összeg 19 millió euró volt.
Németországi tudósítások szerint a csalók rendszere úgy működött, hogy a balti államokban, valamint Lengyelországban és Németországban hoztak létre cégeket. Ezeket a cégeket azután arra használták fel, hogy harmadik országokból küldjenek munkavállalókat nagy német logisztikai cégekhez. Az alkalmazottakat azonban hamis okmányok, köztük hamis oltási igazolások felhasználásával vették fel.
„Azt feltételezték, hogy a kötelező társadalom-biztosítás hatálya alá tartoznak” – mondja Christine Höfele ügyész, a nyomozás vezetője. A személyzetet azonban valójában illegálisan alkalmazták Németországban. Ráadásul a minimálbér alatt fizettek nekik, és a dolgozóknak nem voltak egészségügyi és társadalombiztosítási okmányai sem.
„Ez klasszikus kizsákmányolás” – mondta az ügyész.
Az egyik szélsőséges esetben egy logisztikai cég 6750 eurót fizetett egy ukrán munkásért. Ennek ellenére a dolgozó csak 750 eurót kapott, a többit pedig egyszerűen zsebre vágták a csalók.
„A külföldi cégek megkapják a pénzt, és aztán azonnal lekerül a számlájukról” – magyarázta Höfele.
Az ügyészség szerint 20 különböző nemzetiségű gyanúsított ellen folyik további nyomozás az ügyben.
