“A környezetvédelemmel összefüggésben álló tényezőkön kívül a német politikusok kedden megállapodásra jutottak az infrastruktúrába való beruházás felgyorsításával kapcsolatban.Az erős üzleti telephely-lét erős infrastruktúrát követel meg. Mint exportáló ország, mint fejlett technológiájú ország és tranzitország, Németország teljes mértékben függ a jól működő személy- és áruszállítástól – mivel a mobilitás a telephely-lét része. A közlekedési infrastruktúra – közúti és vasúti – projektjeinek megvalósítása fel kell, hogy gyorsuljon” – olvashatjuk a csomagban.
„A modern és hatékony infrastruktúra fő eleme a vasúti hálózat kiépítése és modernizálása” – derül ki a csomagból.
A vasútvonalak és hidak építésének felgyorsításán kívül 144 autópálya és szövetségi főút építése is prioritást élvezne. A koalíció azonban megállapodott, hogy többet fog vasútba beruházni, mint utakba. Ha a közúti infrastruktúráról van szó, inkább a fenntartásra és felújításra fognak építeni. A koalíció és a Deutsche Bahn 45 milliárd eurót szeretne a vasúthálózat felújítására szánni – ezt csak 2027-ig.
A fuvarozók finanszírozzák a vasutat?
A nemzetközi fuvarokat végző fuvarozók szempontjából a legfontosabb a tervezett útdíjemelés. Az útdíjból akarják a német politikusok finanszírozni a vasút infrastruktúra tervezett kiépítését és modernizációját. 2024-től az útdíj kiterjesztésre került a 3,5 tonnánál nagyobb súlyú járművekre (eddig csak 7,5 tonnától volt kötelező), és megnőnek a CO2-kibocsájtási díjak is. A közzétett dokumentum értelmében a díj 200 euró lesz egy tonna CO2 kibocsájtásáért.
„Végül a fogyasztó fizet”
Dirk Engelhardt, a német Szövetségi Közúti Fuvarozási, Logisztikai és Újrahasznosítási Szövetség (BGL) elnöke éles kritikával illette a teherautók útdíjának tervezett emelését, amelyből a kormány a vasút fejlesztését akarja finanszírozni. A BGL tagjai „fel vannak háborodva és nagyon, nagyon elégedetlenek ezzel a döntéssel” – kommentálta Engelhardt csütörtökön a „Die Weltnek” adott interjúban.
Végül sajnos a fogyasztó lesz kénytelen ezért fizetni” – tette hozzá Engelhadt. A BGL vezetője évi 5-6 milliárd euróra becsülte a többletköltségeket, „és sajnos a mi szektorunknak kell majd kifizetnie”. A fuvarozási ágazat marzsai túl alacsonyak, hogy ezt a növekedést amortizálni lehessen.
Engelhardt szerint a díjemelés nem lesz hatással a klímavédelemre. „Ez a díjemelés nem teszi lehetővé a kitűzött cél elérését” – emelte ki. „Jelenleg nincs alternatíva a vállalkozóink számára. A piacon szinte nincs nehéz tehergépjármű elektromos hajtással, a fuvarozás mennyisége pedig nem csökkenthető rövid távon” – tette hozzá Engelhardt.