Az Eurostat adatai szerint 2018 I. félévében az Európai Unióból Oroszországba a szállítmányozó 5,2 millió tonna rakományt szállítottak. Ez 2,6%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Bár a dinamika elég pesszimista képet fest, mélyebb elemzés után a helyzet már nem tűnik annyira rossznak.
A közúti szállítmányozás eredményei az Európai Unió-Oroszország vonalon szüntelenül romlott 2014. óta, ami az úgynevezett Krími válság, a későbbi szankciók és az orosz embargó hatása. És bár az eső tendencia marad, a legújabb tendenciák egy kis optimizmusra adnak okot. Két okból kifolyólag.
Először is, a jelenlegi év dinamikája a 2017-es év gyors növekedéséhez viszonyít, amikor 16% növekedést jegyeztek 2016-hoz képest. Ez magas küszöböt jelent a piacot összehasonlító statisztikák számára 2018-ban. Korábban a piac évekig stagnált.
Másrészt az Oroszországba exportált árurakományok volumenének csökkenése főleg az árujegyzék 84. csoportjának köszönhető (ipari és gazdasági berendezések), vagyis főleg túlméretes szállítmányokról van szó. Ezek a fajta szállítmányok 2018. I. félévében 32,4 %-ka csökkentek (-250,8 ezer tonna) az előző év ugyanezen időszakához képest. Jelentőséggel bír az, hogy 2017-ben ezen árucsoport szállítmányai 59,7%-kal nőttek.
Tehát ha nem vesszük figyelembe az ilyen rakományok negatív eredményét, akkor meg lehet állapítani, hogy 2018. első félévében az Unióból Oroszországba szállított áruk volumene pozitív eredménnyel zárultak.
Milyen áruból szállítunk többet?
Idén az Európai Unió piacairól az Orosz Föderációba a szállítmányozók több üdítőt és alkoholt (+65,1 ezer tonna, azaz +29,2%), járművet és pótalkatrészt (+29,6 tonna, azaz +10,7 %), műanyag terméket (+20,1 ezer tonna, +4,1 %), lisztkészítményt (+15,7 ezer, +26,6 %), és szerves vegyszert, kakaót, tisztító- és mosószert, valamint parfümöt és kozmetikai termékeket.
A legnagyobb növekedést az alábbiak könyvelhették el:
– Németország: +32,4 ezer tonna (+2,7 %),
– Belgium: +19,6 ezer tonna (+11,7 %),
– Csehország: +17,2 ezer tonna (+9,3 %),
– Franciaország: +16,7 ezer tonna (+14,7 %),
– Lengyelország: +16,1 ezer tonna (+2,2 %).
A legnagyobb csökkenést ők könyvelhették el
– Hollandia: -243,2 ezer tonna (-40,6 %),
– Ausztria: -15,8 ezer tonna (-12,1 %),
– Olaszország: -11,7 ezer tonna (-3,2 %),
– Észtország: -10,7 ezer tonna (-11,4 %),
– Szlovákia: -6,2 ezer tonna (-9,8 %).
Oroszországból az Európai Unióba 2018. I. félévében 5269 tonna rakományt, azaz 318,5 ezer tonnával többet (+6,4 %) hoztak, mint az előző év ugyanezen időszakában.
Megnőttek a vas- és acélszállítmányok, valamint az ezen nyersanyagokból készült termékek, a fából, üvegből készült termékek, a faipari és üvegipari termékek, valamint a kőből, gipszből, cementből és azbesztből készült termékek szállított mennyisége. Csökkent viszont a kőolajipari termékek, közlekedési eszközök, szervek vegyszerek, műtrágyák és takarmányok behozatala.
A legnagyobb növekedést az alábbiak könyvelhették el:
– Németország: +108 ezer tonna (+17,8 %),
– Lengyelország: +96,7 ezer tonna (+14,4 %),
– Magyarország: +85,8 ezer tonna (+42,2 %),
– Litvánia: +62 ezer tonna (+21,9 %),
– Lettország: +41,7 ezer tonna (+26 %).
A legnagyobb csökkenést ők könyvelhették el
– Hollandia: -109,3 ezer tonna (-46,9 %),
– Spanyolország: -80,1 ezer tonna (-77,3 %),
– Belgium14,2 ezer tonna (-14,2 %),
– Nagy Britannia: -3,7 ezer tonna (-53,4 %),
– Olaszország: -3,1 ezer tonna (-2,2 %).
Fotó: iStock