A legfontosabb tudnivalók:
- A magyar szállítási és raktározási ágazat csődmutatója 3,7 százalékkal nőtt, már a második egymást követő negyedévben.
- A mutató ennek ellenére 18 százalékkal alacsonyabb, mint 2025 azonos időszakában.
- Az új magyarországi cégbejegyzések száma 4,5 százalékkal emelkedett a második negyedévben.
- Az EU-ban a csődbejelentések száma 11,4 százalékkal nőtt, az ágazati index pedig 2015 óta a legmagasabb szintre került.
- Az adatok a teljes szállítási és raktározási ágazatra vonatkoznak, nem kizárólag a közúti fuvarozókra.
A magyar szállítási és raktározási ágazatban 3,7 százalékkal nőtt a csődbejelentések száma 2026 második negyedévében. Ez már a második egymást követő negyedéves emelkedés, az egy évvel korábbi szinthez képest azonban még mindig 18 százalékos csökkenést mutatnak az Eurostat adatai. Eközben az uniós közlekedési szektorban rekordszintre emelkedett a csődmutató.
Az Eurostat szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexe szerint a magyar szállítási és raktározási ágazat csődmutatója az első negyedévi 236,7 pontról 245,5 pontra emelkedett 2026 második negyedévében. Az index a 2021-es átlagot tekinti 100 pontnak.
Ez rövid távon romló tendenciát jelez, hiszen az első negyedévben már 4,5 százalékos emelkedést mértek. A két egymást követő növekedés azonban egyelőre nem ellensúlyozta a 2025 végén bekövetkezett jelentős visszaesést.
| Negyedév | Csődindex, 2021=100 | Változás az előző negyedévhez képest |
| 2025 I. negyedév | 253,4 | 0,0% |
| 2025 II. negyedév | 299,3 | +18,1% |
| 2025 III. negyedév | 299,7 | +0,1% |
| 2025 IV. negyedév | 226,6 | –24,4% |
| 2026 I. negyedév | 236,7 | +4,5% |
| 2026 II. negyedév | 245,5 | +3,7% |
Forrás: Eurostat. Szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok.
Éves összevetésben kedvezőbb a magyar kép
Bár a magyar csődmutató két negyedéve ismét emelkedik, szintje továbbra is jóval alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 2025 második negyedévében mért 299,3 ponthoz képest a mostani 245,5 pontos érték 18 százalékos éves csökkenést jelent.
A rövid és a hosszabb távú összehasonlítás ezért eltérő képet mutat. Negyedéves alapon ismét növekszik a pénzügyi nehézségek miatt indított eljárások száma, de a magyar ágazat még nem tért vissza a 2025 közepén látott magas szintre.
A tavalyi folyamatok különösen változatosak voltak. A csődindex 2025 második negyedévében 18,1 százalékkal ugrott meg, majd a harmadik negyedévben gyakorlatilag stagnált. Az év utolsó három hónapjában viszont 24,4 százalékkal esett vissza.
A 2026 első felében mért két mérsékeltebb emelkedés ennek a nagy visszaesésnek csak egy részét dolgozta le.
Magyarországon az új cégbejegyzések száma is emelkedett
A csődbejelentésekkel párhuzamosan az új vállalkozások regisztrációja is nőtt a magyar szállítási és raktározási ágazatban.
Az Eurostat külön adatsora szerint a szezonálisan kiigazított regisztrációs index az első negyedévi 123,4 pontról 128,9 pontra emelkedett. Ez 4,5 százalékos negyedéves növekedésnek felel meg, miután az év első három hónapjában 3,1 százalékkal csökkent a bejegyzések száma.
Az adatok tehát nem egyszerűen az ágazat zsugorodását mutatják. A második negyedévben egyszerre nőtt az újonnan regisztrált jogi egységek és a csődeljárás megindításával érintett vállalkozások száma.
Az Eurostat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy cég regisztrációja nem feltétlenül jelent ténylegesen működő új vállalkozást. Hasonlóképpen, a csődbejelentés sem jelenti minden esetben azt, hogy az érintett vállalat azonnal megszünteti tevékenységét.
Az EU-ban sokkal gyorsabban nőtt a csődbejelentések száma
A magyarországi 3,7 százalékos emelkedésnél jóval erőteljesebb növekedést mértek az Európai Unió egészében. Az Eurostat friss közlése szerint az uniós szállítási és raktározási ágazatban 11,4 százalékkal nőtt a csődbejelentések száma 2026 második negyedévében.
Az ágazat szezonálisan kiigazított csődindexe 233 pontról 259,5 pontra emelkedett. Ez a legmagasabb érték az adatsor 2015-ös kezdete óta. Éves összevetésben az uniós csődbejelentések száma 21,1 százalékkal nőtt.
A tagállamok között azonban rendkívül nagy különbségek alakultak ki. A legerősebb negyedéves emelkedést Luxemburgban mérték, ahol 168,7 százalékkal nőtt a csődbejelentések száma. Görögországban 54,5, Lettországban 43,1, Hollandiában 30,4, Romániában pedig 26,3 százalékos növekedést regisztráltak.
Portugáliában 21,4, Horvátországban 21,3, Csehországban pedig 19,3 százalékkal emelkedett a mutató. Magyarország 3,7 százalékos növekedése ezzel jóval elmaradt a 11,4 százalékos uniós átlagtól.
Több tagállamban ugyanakkor csökkent a csődbejelentések száma. A legnagyobb visszaesést Szlovákiában mérték, 34,1 százalékkal, míg Észtországban 33,4, Szlovéniában 21,8, Litvániában 18,9, Lengyelországban pedig 16,4 százalékos csökkenést regisztráltak.
A nagy százalékos változásokat különösen a kisebb piacokon óvatosan kell értelmezni, mert alacsony esetszám mellett már néhány további eljárás is jelentős kilengést okozhat. Németországra és Írországra nem állt rendelkezésre második negyedévi ágazati adat, Ciprus és Málta esetében pedig nem lehetett negyedéves változást számítani.
A közlekedési szektorban mért 11,4 százalékos uniós növekedés kétszerese volt a teljes gazdaság 5,7 százalékos átlagának. A szállítás és raktározás ezzel a második legnagyobb emelkedést mutatta az Eurostat által vizsgált ágazatok között.
Nem kizárólag a közúti fuvarozókról szólnak az adatok
Az Eurostat adatsorát nem lehet kizárólag a közúti fuvarozási piac helyzeteként értelmezni. A NACE H kategória a teljes „szállítás és raktározás” ágazatot lefedi. A közúti áru- és személyszállítás mellett idetartozik a vasúti, vízi és légi közlekedés, a raktározás, a szállítást kiegészítő szolgáltatások, valamint a postai és futártevékenység is. Az adatbázis nem teszi lehetővé a közúti árufuvarozók negyedéves csődmutatójának külön vizsgálatát.
A magyar adatokat az Eurostat az i megjelöléssel látta el, ami azt jelenti, hogy az értékeket az Eurostat vagy más adatátvevő intézmény imputálta, vagyis a rendelkezésre álló információk alapján pótolta vagy becsülte. Emiatt különösen a kisebb negyedéves változásokat érdemes óvatosan értelmezni.
A magyar ágazat helyzete éves összevetésben egyelőre kedvezőbb az uniós átlagnál. A két egymást követő negyedéves emelkedés ugyanakkor azt jelzi, hogy a 2025 végén tapasztalt erőteljes javulás után ismét felfelé indult a csődmutató.
