A Ti becslése szerint 2025-ben a piac értéke elérte a 440,4 milliárd eurót, ami reálértéken 1,4 százalékos éves növekedésnek felel meg. 2026-ra további bővülést várnak: a prognózis 1,6 százalékos reálnövekedéssel 447,6 milliárd euróig szól. A tanácsadó ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az év eleje óta a kockázatok mérlege inkább a negatív forgatókönyvek felé tolódott. A Közel-Kelethez köthető energiapiaci bizonytalanság, valamint a német, francia és olasz GDP-előrejelzések rontása olyan tényezők, amelyek 2026-ig egyszerre foghatják vissza a fuvarozási keresletet és emelhetik az üzemeltetési költségeket.
A mostani javulás egy gyakorlatilag stagnáló 2024-et követ, és a Ti értelmezése szerint az európai gazdasági környezet lassú stabilizálódását tükrözi. A kilábalás azonban nem egységes: a nemzetközi fuvarozás csak most kezd fenntarthatóbb növekedési pályára állni két kifejezetten nehéz év után.
2025-ben a belföldi és a nemzetközi közúti fuvarozás egyaránt hozzájárult a növekedéshez. A belföldi piac 1,3 százalékkal 303,6 milliárd euróig bővült, míg a nemzetközi szegmens 1,4 százalékkal 136,8 milliárd euróra nőtt. Utóbbi azért különösen figyelemre méltó, mert a határon átnyúló közúti fuvarozás 2023-ban visszaesett, 2024-ben pedig csak minimális korrekciót mutatott – a mostani adat arra utal, hogy az Európán belüli kereskedelmi áramlások stabilizálódása megindulhatott.
2026-ra a Ti azt várja, hogy a nemzetközi közúti fuvarozás gyorsabban bővül majd, mint a belföldi. A határon átnyúló szegmensnél 2,2 százalékos növekedést jeleznek előre, szemben a belföldi piac 1,4 százalékos ütemével. A kedvezőbb nemzetközi kilátásokat az EU-n belüli kereskedelem javulásával, valamint a kereslet fokozatos normalizálódásával indokolják a 2022-es energiasokk, a járvány utáni volumenátrendeződés és a 2023–2024-es piaci korrekció után.
A jelentés szerint a flottát üzemeltető cégek továbbra is óvatosak. 2025-ben az új nehéz-tehergépjárművek forgalomba helyezése 10 százalékkal csökkent éves alapon. A Ti megjegyzi: ez nem kizárólag a gyengébb bizalmat jelzi, hanem azt is, hogy több szereplőnél lezárultak a korábban elindított flotta-megújítási ciklusok. Közben a dízel ára a korábbi csúcsokhoz képest mérséklődött, ami átmenetileg könnyített az üzemeltetési költségeken.
A költségnyomás ugyanakkor nem tűnt el. A Ti szerint a CO2-kibocsátás alapján differenciált útdíjrendszerek terjedése – többek között Németországban, Ausztriában, Magyarországon és Csehországban – tartósan átalakítja a költségszerkezetet, különösen azoknál a fuvarozóknál, akik idősebb, magasabb kibocsátású járművekkel dolgoznak.
Hosszabb távon a Ti inkább egyenletes, mintsem gyors növekedéssel számol. 2025 és 2030 között a piac átlagosan évi 1,9 százalékkal bővülhet reálértéken, és az időszak végére 483,5 milliárd eurót érhet el.
A következő öt évben is a nemzetközi fuvarozás lehet a gyorsabb: a Ti 2,4 százalékos átlagos éves növekedési ütemet (CAGR) vár ebben a szegmensben, ami 2030-ra 153,7 milliárd euróig emelheti az értékét. A belföldi piac – amely összességében továbbra is nagyobb – 1,7 százalékos CAGR mellett 329,8 milliárd euróig nőhet.
A Ti szerint a piac alakulását egyre kevésbé egy rövid távú ciklikus visszapattanás, sokkal inkább tartós szerkezeti tényezők formálják: a közép- és kelet-európai feldolgozóipar erősödése, a flották dekarbonizációja, a sofőrhiány, a digitális fuvarszervezési technológiák terjedése, valamint a szabályozói környezetből fakadó, szigorodó költségnyomás.
