390 milliárd euró vissza nem térítendő EU-s támogatás a koronavírus hatásának enyhítésére. Cserébe reformerőfeszítéseket vár az EU

A cikk olvasási ideje 4 perc

390 milliárd euró vissza nem térítendő EU-s támogatás a koronavírus hatásának enyhítésére. Cserébe reformerőfeszítéseket vár az EU

Vezető német gazdasági elemzők üdvözlik a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozásáról és a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló keretköltségvetésről az Európai Tanácsban kedd hajnalban kötött megállapodást. Az ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) elnevezésű helyreállítási alapban 750 milliárd eurót helyeznek el, a forrást az Európai Bizottság szerzi meg hitelfelvétellel. A pénz nagyobbik részét, 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, további 360 milliárd eurót pedig kedvezményes kamatozású hitelek formájában osztanak szét a tagállamok között

Az Európai Unió (EU) tagországainak kormány-, illetve államfőit összefogó testület több mint négy napon át tartó tárgyalásán kialkudott megállapodás „a szolidaritás, a cselekvőképesség és a mélyreható változás fontos jele” – emelte ki kommentárjában Clemens Fuest, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) vezetője.

A megállapodás több száz milliárd euró vissza nem térítendő támogatást is jelent, szemben az euróövezeti adósságválság idején kötött egyezségekkel, amelyek csak hitelekhez juttatták a rászoruló tagországokat – mutatott rá az ifo elnöke, hangsúlyozva, hogy az EU komoly változáson megy keresztül, és megelőlegezi a bizalmat támogatandó tagjainak.

Azonban a kilábalás a járvánnyal együtt járó gazdasági válságból csak akkor sikerülhet, ha az érintett országok „jelentős reformerőfeszítéseket tesznek”. Uniós szinten is további reformokra van szükség, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a közös biztonság- és védelempolitikára, a migrációs politikára és a nemzetközi fejlesztési együttműködésre, és több költségvetési forrást is összpontosítani kell ezekre a területekre – tette hozzá Clemens Fuest.

A berlini DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke, Marcel Fratscher szerint a 91,5 órájával csaknem rekordhosszú – a 2000 decemberében tartott nizzai csúcson beállított rekordnál csupán 25 perccel rövidebb – brüsszeli tanácskozás „gyötrelmes folyamat” volt, de eredményes, és „nagyobb siker, mint amekkorának első látásra tűnik”.

Ugyanis a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap „létrehoz egy új eszközt az európai feladatok közös elvégzésére” – tette hozzá. – „Az alap kiindulópont az átalakuláshoz a klímavédelem és a digitalizáció területén, valamint újjászervezheti és válságtűrőbbé teheti az európai gazdaságot. Az alap akár az európai költségvetési unió alapköve is lehet, hiszen a közösség ezzel az eszközzel ismeri el első alkalommal közvetlenül, hogy „Európa előmozdításához fiskális transzferekre van szükség, és ehhez érdemes közösen hitelt felvenni.”

A megállapodás Németországnak is nagy nyereség, mert „az egyre nacionalistább módon fellépő Kínával és az Egyesült Államokkal szemben csak egy erős Európa részeként tudjuk megvédeni érdekeinket” – tette hozzá a DIW elnöke.

Kiemelte: ha az EU nemcsak a csúcstalálkozó eredményeit rögzítő dokumentumokban, hanem a gyakorlatban is visszatalál az együttműködés és az integráció útjára, akkor Angela Merkel kancellár és Olaf Scholz pénzügyminiszter rögtön a német soros EU-elnökség elején „nagy sikert” ér el.

Az ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) elnevezésű helyreállítási alapban 750 milliárd eurót helyeznek el, a forrást az Európai Bizottság szerzi meg hitelfelvétellel. A pénz nagyobbik részét, 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, további 360 milliárd eurót pedig kedvezményes kamatozású hitelek formájában osztanak szét a tagállamok között. A 2021-2027-es időszakra szóló keretköltségvetésre 1074 milliárd eurót adnak össze a tagállamok.

Fotó: Európa Tanács

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek