A brit Közúti Árufuvarozási Szövetség és a főbb szállítmányozó cégek képviselői továbbra is azt akarják megtudni a brit kormánytól, hogy mire számítsanak a jövő évben, amikor az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. Egy, a közelmúltban tartott találkozó során Chris Grayling, a közlekedésért felelős államtitkár szavaiből az derült ki, hogy az Egyesült Királyságnak egyszerűen nincs terve arra az esetre, ha a kemény Brexit valósul meg.
A brit média arról számol be, hogy még mindig tisztázatlan a Brexit lefolyása és annak hatása a közlekedési és áruszállítási ágazatara az Egyesült Királyságban . Úgy tűnik, Mr. Greyling nem mutatott be semmilyen szóba jöhető tervet arra az esetre, ha a királyság és az unió között nem születne kielégítő megállapodás. Az államtitkár azon is meglepődött, amikor kiderült, hogy ha nincs megállapodás, a brit fuvarozók nem tudnak árut szállítani a kontinensre.
Brock-művelet
Váltott irányú forgalom, külön sáv a teherautóknak és a forgalom elosztása a helyi utakon – ez a Brock-művelet, a brit kormány terve, hogy csökkentse a dugókat az M20-as autópályán a doveri kikötő felé. Az új megoldásnak 2019-től kell működnie. Bár a hatóságok tagadják, hogy a dolognak bármi köze lenne a Brexithez, a bevezetés időpontja nem tűnik véletlennek. Az új forgalmi rendet az M20-ason még az esetleges vámolásra vonatkozó szabályozásban beálló változások előtt veyetik be 2019 márciusában – tehát abban az időszakban, amikor Nagy Britannia kilép az Európai Unióból.
A Brock-művelet lényege a váltott irányú forgalom bevezetése a teljes partvonal hosszában a 8-as (Maidstone) sz. csomópont és a 9-es (Ashford) sz. csomópont között az M20-as autópályán. Az egyik útpálya ideiglenes parkoló lesz a teherautók számára nagy forgalmi terhelés esetén. A másik pedig a többi jármű számára lenne használható. Így a kormány csökkentené a kisebb, helyi utak forgalmát, lehetővé téve ennek a két csomópontnak a használatát is. Az elképzelés szerint az M20-as két, párhuzamos forgalmi sávvá válna.
De mi lesz az ellátási lánccal?
A fuvarozók szerint a kormánynak nem a Brock-művelettel kellene most foglalkozni, hanem az egész ellátási lánccal. A szállítmányozók számára az egyik legfőbb aggodalom az, hogy miután az Egyesült Királyság kilép az Unióból, a szakmai engedélyeket és a szakmai képesítéseket már nem fogják elismerni – talán egyik oldalán sem.
Azok az emberek hoznak döntéseket az ellátási láncról, akik semmit nem tudnak erről az iparról. Ez akkor válik végképp egyértelművé, amikor az ember Chris Graylinggel próbál arról beszélgetni, hogy a Brexit mit jelent az Egyesült Királyság nemzetközi szállítmányozói számára. Nem lehet őt elérni, és híján van minden kulcsfontosságú információnak „- nyilatkozta a Telegraphnak Kevin Hopper, a Brian Yeardley Continental ügyvezető igazgatója.
Abban az esetben, ha nem születik kielégítő megállapodás az EU és a UK között, az Egyesült Királyságban működő fuvarozóknak újabb engedélyeket kell szerezniük, vagy vissza kell térniük a carnet rendszerhez, hogy az EU piacára szállíthassanak, jelentette be a The Telegraph. Nagyon nehéz lesz 2019 márciusára egy teljesen új rendszert bevezetni. Még akkor is, ha a jogi és törvényhozási folyamatokat már elindították a Haulage and Trailer Registration Act bevezetésével.
Egyértelmű, hogy az EU nem akarja könnyűvé tenni számunkra a kilépést. A mi ellátási láncaink a just-in-time rendszerben működnek. Az élelmiszerek 50% -a külföldről érkezik hozzánk, és ennek is 70% -a az EU-ból származik. Ha csak korlátozottan tudunk Európából szállítani, és tárgyalni kell az engedélyekkel kapcsolatban, mennyire tud hatékony lenni a szállítmányozás?!
Hogy úgy érezzük-e, hogy a mai találkozó valamit elért? Nem. Hogy bízunk-e abban, hogy a probléma meg fog oldódni? Nem. Hogy végre tisztán látunk-e? Nem. – nyilatkozta Richard Burnett, az RHA vezérigazgatója a Graylinggel folytatottt találkozót követően.
Fotó: Flickr.com