Egy ideje a negyedik ipari forradalom fogalma egyre népszerűbb. Ez eleinte elég távolinak tűnt, de a fejlett technológiák előrehaladása a digitális és fizikai világban olyan gyorsan történik hogy a korábban „a jövő dalának” hitt megoldásokat ma már láthatjuk betörni a mindennapjainkba. A robotok, az autonóm járművek vagy a 3D-s nyomtatás tény. A vállalatok megkezdték a modern technológiákba való befektetést hogy automatizálhassák bizonyos folyamataikat. Az első olyan terület, ahol megfigyeltük a folyamatok automatizálását, a termelés volt. Az IT és az új technológiák világából származó információk azt mutatják, hogy eljött a logisztika forradalmának is az ideje.
Három ipari forradalmat tudhatunk magunk mögött
A világ már 3 ipari forradalomon ment keresztül. Mindegyikük más-más mottóval zajlott, s színre lépésük az új határokon átívelő új technológiák fejlesztéséből eredt. Az első ipari forradalom a XVIII. század végén kezdődött, és a gőzmotor bevezetésének eredménye volt. Ennek eredményeképpen a gőz- és vízellátás által támogatott mechanikus gyártás vált lehetővé. A második ipari forradalom, amely a XIX. és a XX. század elején kezdődött, a „villamosenergia-korszak” mottóval zajlott le, és a tudomány és a technológia gyors fejlődése okozta. Ezen időszak során olyan találmányok láttak napvilágot, mint a: dinamit, az izzó, az írógép, a rádió vagy például az autó. A gyártósor fejlesztésének köszönhetően a villamosenergia-termelés lehetővé tette a tömegtermelést. Az 1970-es évek a harmadik ipari forradalom kezdetét jelentették, a „számítógépek korát”. A harmadik ipari forradalom szimbóluma a fejlett technológiák kifejlesztése. Az integrált áramkör kialakításának köszönhetően lehetőség nyílt olyan számítógépek kifejlesztésére, amelyek idővel a vállalkozások, majd pedig később az otthonok informatizálódásához vezettek. A számítógépeknek köszönhetően lehetőség nyílt az ipari termelés automatizálására a teleinformatikai technológiák segítségével.
Mi is a valóban a negyedik ipari forradalom?
Éveken keresztül lehetőségünk volt megfigyelni, ahogy a világ a szemünk láttára lép be a negyedik ipari forradalom korszakába. Az internethez való széleskörű hozzáférés, a számítógépek számítási teljesítményének növekedése, valamint az adatátviteli és tárolási költségek csökkenése hozzájárultak az automatizálás és az intelligens IT-megoldások fejlesztéséhez. Az új technológiák az ember/gép közötti korlátok eltűnését okozzák – amit a negyedik forradalom tulajdonságának tartanak. A 4. forradalom kezdetének a XXI. század első évtizedét tartják.
A negyedik forradalomról és főbb jellemzőiről ír többek között Klaus Schwab. A The Fourth Industrial Revolution című könyvében Schwab a jelenlegi megatrendeket három fő részre osztja: fizikai, digitális és biológiai. A negyedik forradalom fizikai megnyilvánulása többek között az autonóm járművek (autók, repülőgépek, villás targoncák), fejlett robotok (gyárakban és otthonokban), 3D nyomtatás (szerszámok, emberi szervek) és új anyagok (pl. grafén) térhódítása. A digitális forradalom megtestesítője az internet és az úgynevezett Big Data – nagy számítási teljesítmény, adatgyűjtés és feldolgozás. Ennek a klaszternek fontos eleme a tárgyak internetének technológiája, amely lehetővé teszi az adatok gyakorlatilag bármilyen eszközről történő rögzítését. A biológiai klaszter elsősorban az ember DNS-kódjának megértésével és a módosításának készségével foglalkozik.
A negyedik ipari forradalom a logisztikában
A nagyfokú ismételhetőséggel és műveletek pontosságával jellemezhető területek nagyszerű lehetőséget jelentenek az új technológiák alkalmazásával történő automatizálásnak. Egy ilyen terület, közvetlenül a gyártás után, a logisztika. Miközben a humán tényező gépekkel és automatákkal történő lecserélését már évek óta megfigyelték, a logisztikában az automatizálás jelensége csak most kezd egyre népszerűbbé válni. Ennek oka többek között az a tény, hogy a logisztikai műveletek kevésbé ismétlődők, mint a termelési munka, ahol az emberi munkát már évek óta gépek és robotok váltották fel. A korábbi technológiák csak bizonyos területeken helyettesíthetik az emberi munkát, és a logisztikai automatizálás csak a korábban megtervezett infrastruktúrában történhet. Az automatikus polcok, válogatógépek vagy villás targoncák jelentős beruházást igényeltek, és a meglévő létesítményekben történő bevezetésük gyakran nagyon korlátozott vagy lehetetlen volt.
Automatizált logisztika
A ma fejlesztett technológiák lehetővé teszik a logisztikai folyamatok automatizálását anélkül, hogy megzavarnák a meglévő vállalati infrastruktúrát – az autonóm járművek vagy a robotok biztonságosan képesek navigálni a meglévő infrastruktúrában. Ez növeli az alkalmazásaik számát. A költségtényező is jelentős – a technológia fejlődése szintén pozitívan befolyásolja az árak csökkenését, ami a potenciális vásárlók számának növekedéséhez vezet. Mindez azt eredményezi, hogy a logisztika a következő terület – a termelést követően, ahol a negyedik forradalom megvalósult, és a vállalatok egyre szívesebben élvezik az ilyen típusú megoldások előnyeit.
Példák a negyedik ipari forradalom végrehajtási megoldásaira
Csak néhány évvel ezelőtt az autonóm járműveket, drótokat vagy robotokat csak sci-fi filmekben lehetett látni, és üzleti felhasználásuk csupán merész jövőképeinek koncepciója volt. Ma mindez valósággá válik, és a csúcstechnológiát alkalmazó technológiákra vonatkozó információk eljutnak a világ minden tájára. A következő bekezdés az elmúlt néhány hónap során kiválasztott megoldásokat mutatja be, amelyek azt mutatják, hogy a logisztika terén a negyedik ipari forradalom ma már valóság.
Az első olyan terület, ahol a logisztikában az utóbbi időben az emberi munka látszólag pótolhatatlan volt, a tehergépkocsi-sofőr munkája. Napjainkban a globális cégek olyan kész megoldásokat tesztelnek, ahol az emberi tényezőt a lehető legalacsonyabb szintre csökkentették. Egy svéd autógyártó – a Volvo csoport, két autonóm teherautót tesztel jelenleg. Az első, a Volvo FM 330-on alapuló autó autonóm szemeteskocsi. Az autó a GPS-modulnak és a megfelelő érzékelőknek köszönhetően feltérképezi a környezetét, és ennek megfelelően értékeli a járművet az úton. Az autó képes a városi forgalomban mozogni, és a fejlett szenzoroknak köszönhetően biztonságos a többi résztvevő számára. A gyártó azt állítja, hogy egy autonóm jármű biztonságosabb, mint egy ember által vezetett, mert semmi nem zavarhatja meg, és pontossága nem függ a sofőr egészségétől és a jólététől . A Volvo által tesztelt autonóm járművek második példánya egy autonóm teherautó, melyet a bányákban használnak. A Volvo és a Saab járműveiket az Egyesült Királyságban és Kínában tesztelik. Ennek a megoldásnak köszönhetően az ember számára nehézkesen vagy akár elviselhetetlen körülmények között is használni lehet majd a járművet. Más autógyártók az elkövetkező öt évben autonóm járművek bevezetését tervezik.
A raktározás
A negyedik forradalom logisztikai területének másik területe a raktári műveletek. Az egyik vállalat, amely úgy döntött, hogy új technológiákat fejleszt ki, kétségkívül a DHL. Az elmúlt évben számos információ jelent meg a DHL magazinok világszerte alkalmazott fejlett technológiai telepítéseiről. A DHL elkötelezett a robot-alapú műveletek automatizálásán. Az utóbbi időben a DHL raktárak kétféle robotja érkezett hozzánk. Ezek közül az elsők olyan robotok, amelyek segítenek a dolgozónak megtalálni és szállítani az árut , valamint önállóan mozognak a sikátorokban a kiválasztott helyek között. A robotok önállóak, ami azt jelenti, hogy szabadon követhetik emberi munkatársaikat.
IoT
A negyedik forradalom fizikai megnyilvánulásain kívül a logisztikában a digitális megnyilvánulás is látható. A negyedik forradalomból származó digitális termékek egy példája az internetet használó tárgyak technológiája. Ennek köszönhetően a folyamatok valós időben figyelhetők meg – többek között a raktári műveletek. A kiválasztott rendszerek képesek rögzíteni és tárolni a raktári folyamatokat s ezek alapján szállítani adatokat a folyamatok, emberek és megrendelések hatékonyságáról. Az ilyen típusú megoldások egyik példája a fent említett DHL cég. A DHL a tárgyak internetét használja fel a raktári folyamatok megjelenítésére és optimalizálására. A tárgyak internetét a járműsofőrök munkájának megfigyelésére is használják, és valós időben nyomon követik az csomagok szállítását – nem csak a helymeghatározásukat, hanem az olyan kiválasztott paramétereket is, mint például a hőmérséklet és a környezet páratartalma.
Hová vezet mindez?
A fenti példák csak egy részét képezik a globális gazdaságban jelenleg zajló eseményeknek. Szinte minden nap új információkat kapunk a csúcstechnológia megvalósításáról. Ezen az alapon állítható, hogy ez a tendencia az elkövetkező években is folytatódni fog. Az emberi/gépi korlátok a jövőben még nagyobb mértékben tűnnek el, és az új technológiák eddig ismeretlen területekre lépnek majd be.
Vállalati szempontból az új technológiák népszerűsítésének ezen megoldások árának csökkenéséhez kell vezetnie, ami több vállalat számára megfizethetővé teszi őket. Ez olyan tényezők változásához vezethet, amelyek jelenleg versenyelőnyt hoznak. A jövő célja a tudás építése és a gépek autonómiájának növelése.