A Lengyel Gazdasági Intézet szakértői azt jósolják, hogy Oroszország GDP-je 2022-ben akár 15-20 százalékkal is alacsonyabb lehet az előző évinél.
„A Nyugat által eddig bevezetett szankciók lavina-hatást váltanak ki az orosz gazdaságban. A rubel árfolyamának teljes összeomlása korlátozni fogja a jövedelmező importot, a termékhiány leállítja a termelést, az infláció galoppozni fog, és Oroszország csak olyan belföldi gazdaságpolitikai eszközökkel lesz képes védekezni, mint a rubelnyomás.” – jósolta Piotr Arak, a Lengyel Gazdasági Intézet igazgatója.
„A pánikszerű készpénzkivonás már a bankszektor likviditásának összeomlásához vezetett. A hiperinfláció újra fel fogja forgatni ezt a spirált, a rubel tovább gyengül, és a gazdaság többéves visszaesésbe fog kerülni” – Piotr Arak véleménye szerint.
Az orosz pénzügyi rendszert sújtó szankciók különösen keményen érintik a nagy agglomerációkat – különösen Moszkvát és Szentpétervárt. Ezenkívül a modern technológiák átadásának tilalma és az orosz áruk behozatalának tilalma az orosz gazdaság fő ágazatait fogja sújtani. Szakértők szerint ez a kereskedelem (az orosz GDP 13 százaléka), az ingatlanszektor (10,5 százalék) és az ipar (közel 15 százalék) összeomlásához vezet.
A Lengyel Gazdasági Intézet arra számít, hogy maga Moszkva városa, amelynek gazdagsága a háború előtt a Cseh Köztársaság szintjén volt, ennek eredményeként Lettország szintjére kerül.
A gazdasági intézet szerint a válság a szankciók által közvetlenül nem érintett iparágakban, például a fém-, élelmiszer-, fa- és műanyagiparban is érezteti majd hatását. Ezek az ágazatok a finanszírozás és a modern, többnyire nyugatról importált technológiák hiányától fognak szenvedni.
A JP Morgan viszont közzétett egy elemzést, amely szerint az idei második negyedévben az orosz GDP 35%-kal, 2022-ben pedig 7%-kal csökkenhet éves szinten. A jelenlegi válság Oroszország számára ugyanolyan fájdalmas lehet, mint az 1998-as, a Jelcin-korszak idején (a Szovjetunió összeomlását követő politikai és gazdasági gyengülés időszaka Borisz Jelcin elnöksége alatt).
A szankciók által kiváltott gazdasági válság fájdalmasabb lehet Oroszország számára, mint az elmúlt 30 év bármelyik válsága – az 1998-as, a 2008-as és a COVID-19 világjárvány kitörését követő válság – Anatolij Shal, a JP Morgan közgazdásza szerint.
A JP Morgan becslése szerint az orosz export idén 13 százalékkal, a belföldi kereslet 10 százalékkal, az import pedig akár harmadával is visszaeshet az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók következtében. Ráadásul, ha a szankciók érvényben maradnak, a JP Morgan előrejelzései szerint Oroszország GDP-je jövőre 1 százalékkal csökken, a következő években pedig körülbelül 1 százalékkal nő.