AdobeStock

Nem minden nemzetközi kamionnak kötelező a magyar tranzitút-hálózat

A cikk olvasási ideje 3 perc

Nem kell minden Magyarországon áthaladó nemzetközi kamionnak a kijelölt tranzitút-hálózaton maradnia, derül ki a minisztérium friss tájékoztatójából. A szabály elsősorban azokra a 20 tonna feletti járművekre vonatkozik, amelyek csak áthaladnak az országon, és nincs magyarországi fel- vagy lerakóhelyük, illetve telephelyük.

Ez a szöveg egy ember munkája – nem mesterséges intelligencia műve. Az anyagot teljes egészében a szerkesztő készítette, saját tudása és tapasztalata segítségével.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium tájékoztatója szerint 2026. január 1-jétől több szabály is változott a nehéz tehergépkocsik közlekedésével kapcsolatban. A cél az, hogy a Magyarországon csak áthaladó, nagy tömegű teherforgalom lehetőleg az autópályákon, autóutakon és kijelölt tranzitútvonalakon haladjon, és ne terhelje feleslegesen a településeket.

A legfontosabb különbség az, hogy van-e magyarországi célállomás.

Ha egy 20 tonna feletti kamion például Spanyolországból Romániába megy, és Magyarországon se nem rakodik, se telephelyre nem megy, akkor tranzitforgalomnak számít. Ebben az esetben a kijelölt tranzitút-hálózatot és az ahhoz kapcsolódó határátkelőket kell használnia.

Ha viszont a járműnek van magyarországi felrakója, lerakója vagy telephelye, akkor már nem számít magyarországi célállomás nélküli tranzitforgalomnak. Ilyenkor a minisztériumi tájékoztató szerint nem bírságolható a fuvarozó arra hivatkozva, hogy a jármű nem a tranzitút-hálózatot használta.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy Spanyolországból Romániába tartó kamionnak kötelező a tranzitút-hálózat, ha csak áthalad Magyarországon. De, ha útközben Magyarországon rakodik vagy lerakodik, akkor ez a kötelezettség már nem vonatkozik rá.

A tájékoztató azt is kimondja, hogy a valódi tranzitforgalomban közlekedő, 20 tonna feletti járművek csak nagyon szűk körben térhetnek le a kijelölt tranzitút-hálózatról. Pihenőidő miatt elhagyhatják az útvonalat, de csak olyan parkolóig, amely lakott terület érintése nélkül megközelíthető.

A dokumentum külön kitér a 7,5 tonna feletti tehergépkocsikra vonatkozó általános KRESZ-szabályokra is. Ezek szerint a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül főszabály szerint autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek, figyelembe véve az adott útra vonatkozó súlykorlátozásokat, behajtási tilalmakat és más teherforgalmi korlátozásokat.

A minisztérium szerint a tehergépkocsi használhatja az úticélja vagy kiindulási helye szerinti vármegye olyan útjait is, ahol nincs rá vonatkozó korlátozás. Úticélnak számít a rakodóhely, lerakóhely, telephely, illetve különleges felépítményű járműnél a munkavégzés helye.

Ha a kiindulási hely és az úticél két szomszédos vármegyében van, a jármű bizonyos esetekben mellékúton is átlépheti a vármegyehatárt, ha ezt más korlátozás nem tiltja. A tájékoztató példaként említi a Csákvárról Oroszlányba tartó közlekedést, ahol a 8119-es út használható.

A pontos értelmezés azért fontos, mert a tranzitút-hálózat szabályainak megszegése miatt 400 ezer forintos bírság is kiszabható. A fuvarozóknak ezért különösen fontos, hogy a fuvarokmányokból egyértelműen látszódjon, ha a járműnek magyarországi fel- vagy lerakóhelye, illetve telephelye van.

A lényeg tehát: a szigorítás nem minden nemzetközi kamionra vonatkozik. A kijelölt tranzitút-hálózat használata azoknak a 20 tonna feletti járműveknek kötelező, amelyek Magyarországon csak áthaladnak, és nincs magyarországi célállomásuk.

Címke:

További olvasmányok