A bolgár szállítmányozók megrendelésére készült jelentésből kiderül, a Mobilitási Csomag 2024-og tönkreteheti az ottani szállítmányozási ágazatot. Az üresjáratok részesedése 50%-ra fog nőni.
A nemzetközi szállítmányozás Bulgáriában a GDP kb. 6%-át generálja. 2018-ban az ágazat forgalma majdnem 3 milliárd eurót tett ki. Majdnem 13.000 bolgár fuvarozási vállalkozó működik az EU-ban, többségük (9.600, azaz 75%-uk) maximum 5 teherautóval rendelkező cég. Összesen majdnem 42.500 munkavállalót foglalkoznak. Sajnos egy részük elveszítheti a munkáját a Mobilitási Csomag következtében – számolt be múlt csütörtökön Roszen Zselazkov bolgár közlekedési miniszter.
Zselazkov bemutatta a jelentést a bolgárok által vcsak „Macron csomagnak” nevezett szabálygyűjtemény hatályba lépésének következményeiről. A dokumentumot a világ egyik legnagyobb tanácsadó cége a KPMG készítette a bolgár Nemzetközi Fuvarozók Uniója (SNP) számára.
Amint a KPMG által végzett elemzésből kiderül, hogyha a Mobilitási Csomag a jelenlegi formájában lép hatályba, 2024-ig a bolgár szállítmányozási ágazatban 14.000 ember veszíti el a munkáját. Az elemzők azt sugallják, hogy a cégek, amelyek birtokolják a bolgár gépkocsiflotta 36%-át vagy felfüggesztik a tevékenységüket, vagy átköltöznek az EU más tagállamaiba.
A jelentés szerzői rámutatnak, hogy 2018-ban Európában majdnem 26.000 bolgár teherautó közlekedett. Átlagos életkoruk 3 év, ami nagyszerű eredmény az Európai Unió többi tagállamához képest, ahol a kamionok átlagosan akár 11 évesek is lehetnek. A bolgárok ugyanis 2016. és 2018. között 1,5 milliárd eurót ruháztak be a flottába.
A KPMG elemzői szerint az új előírás-javaslatok különösen károsak lesznek és hozzá fognak járulni a forgalom jelentős csökkenéséhez a következő években. A 2023-ig terjedő előrejelzések szerint 6,5 ezer cég mehet tönkre, a szektor értéke pedig 2,8 milliárd euróról 1,3 milliárd euróra csökkenhet. Így csak a bolgár GDP alig 2,8%-át fogja tudni generálni.
A kötelező visszatérés az országba árt a környezetnek
A Mobilitási Csomag legkártékonyabb javaslatának a KPMG elemzői a járművezető származási országába való kötelező visszatérését jelölték meg 4 hetente. Véleményük szerint, ha ez a rendelkezés hatályba lép, az üresjáratok akár 50%-át is kitehetik valamennyi nemzetközi útvonalnak. Ez nem csak drasztikusan megnöveli a fuvarköltségeket és okoz veszteségeket (végeredményként pedig akár csődöt) a szállítmányozó cégeknek, de jelentősen megnöveli a közúti fuvarozás által okozott CO2 kibocsájtást is. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy ezen előírás következtében a bolgár teherautók által kibocsájtott szén-dioxid mennyiség 88 millió tonnával nő meg. Hogy is viszonyul ez a tény az Európai Unió egyre szigorúbb környezetvédelmi politikájához?
A nagyobb szállítmányozó cégek a Mobilitási Csomag káros rendelkezései következtében a költözés mellett fognak dönteni – Nyugat-Európába. Vannak cégek, amelyek már vásároltak ingatlant Nyugat-Európában, és éppen bejegyzés alatt állnak – mondta el a kamioni.bg portálnak Jordan Arabadzsjev, a bolgár SMP szövetség vezetője.
Hasonlóan kritikus következtetéseket mutatott be az új kötelezettségekkel kapcsolatban prof. Peter Klaus német szaktekintély a logisztika területéről. Ezeket a „Transport i Logistyka Polska” munkaadói szövetség által megrendelt jelentésben írta le. A prof. Klaus által végzett kutatásokból az derül ki, hogy mindez jelentősen megemeli a költségeket az európai nemzetközi közúti szállításban, csökkenti a termelékenységet és ráadásul megterhelési a természetes környezetet.
A költségemelkedés több millió euróra rúg
A további javaslatok, amelyek a bolgár szállítmányozók, de más kelet-közép-európai országok szállítmányozói szempontjából is különösen károsak lesznek, a kiküldetés kérdésére vonatkoznak, a fülkén kívül töltött éjszakázásra és a kabotázs befagyasztására.
A Csomag rendelkezéseinek összhangja miatt az egyes tagállamok törvényhozása miatt a társadalombiztosítás kapcsán adminisztrációs káoszra számítanak. Itt Nikolaj Raskov az SMP-tők Ausztria példáját emlegeti
Ausztria több, mint 20 területre van osztva, ami azt jelenti, hogy minden cég, amely Ausztriába vagy Ausztrián keresztül szállít, a járművezetőt 23 különböző minimálbér alapján fogja elszámolni” – magyarázza Raskov a news.bnt.bg információs portál számára.
Az adminisztrációs költségek elszállnak, de nem csak ezek. Ezen felül a rendszeres heti pihenő megtartásának a kötelezettsége is hatalmas költségeket fog generálni.
A tanácsadó cég, ahogy a bolgár kamiono.bg szállítmányozási portálon olvashatjuk, megbecsülte az éves költségeket, amelyek a bolgár szállítmányozást végző cégeknél fognak jelentkezni. Ha a „Macron-csomag” életbe lép, akkor 24 millió eurót fognak ezek kitenni parkolásért, 40 millió eurót az adminisztrációs költségek, 119 millió eurót a járművezetők szállodaköltségei, 155 millió euróval több üzemanyagra – 509 millió elvesztett nyereség (amit az üresjáratok okoznak).
Hol az a dömping?
Az európai parlamenti képviselők, akik a Mobilitási Csomag jelenlegi formája mögött állnak, fő motivációja a harc az úgynevezett szociális dömping ellen a szállítmányozásban és a tisztességes verseny biztosítása az uniós piacon. Mind a KPMG elemzői, mind prof. Peter Klaus alaptalannak tartják a szociális dömpingről szóló érveket.
Amint a bolgár jelentés szerzői felhívják rá a figyelmet, a bolgár szállítmányozási ágazatban a munkavállaló átlagos fizetése 1750 euró havonta. Ez természetesen kevesebb, mint amennyit egy kamionos kereshet Németországban, de nem szabad elfelejteni, hogy az átlagfizetés Bulgáriában alig 650 euró havonta. Prof. Peter Klaus is alaptalannak tartja a kelet-közép-európai dömping vádját.
Statisztikailag Bulgária a legkevésbé módos országa az EU-nak. Jelenleg (2018/19) a nemzetközi járművezető számára meghatározott költségek 25-28.000 eurót tesznek ki évente, és ez a szám gyorsan nő. Jelenleg ezek az összegek kb. 20-30%-kal alacsonyabbak, mint a 36-38.000 euró, amit meg szoktak adni a nyugat-európai országokra (mint például Németország) hivatkozva, de összehasonlítva egy átlagos bolgár munkavállaló fizetésével a járművezetők fizetése többször nagyobb” – olvashatjuk a jelentésben.
Bulgária harcolni fog az igazságos jogért
Bulgária szövetségeseket fog keresni az Európai Unió országai között a Mobilitási Csomag előnytelen javaslatai ellen való harchoz.
Nem vetjük el a mobilitási csomagot, éppen ellenkezőleg, úgy gondoljuk, hogy szükséges, de fenntarthatónak kell lennie, és egyenlő esélyt kell biztosítania az EU valamennyi államának” – jelentette ki Jordan Arabadzsjev, az SMP szövetség vezetője.
A bolgár közlekedési miniszter pedig azt jelentette be, hogy mindenekelőtt a kabotázsra vonatkozó rendelkezéseket, a teherautó kötelező visszatérését a honos országba és a rendszeres heti pihenő fülkében való eltöltésének tilalmát fogja tárgyalni.
Komoly piackutatási adatokkal rendelkezünk, amelyek a szállítmányozási ágazat megrendelésére készültek, amelyek (…) kétséget kizáróan rámutatnak a Mobilitási Csomag rendelkezéseinek hatályba lépésének következményeire. Az elemzés adatai átadásra kerülnek az európai parlamenti képviselőink számára, valamint az Európai Bizottság számára az intézményközi megbeszélések során” – jelentette be Roszen Zselazkov közlekedési miniszter. Szerinte az adatok komoly eltéréseket mutatnak az európai parlamenti képviselők elvárásai és a végeredmények között.
Érdemes megemlíteni, hogy Zselazkov egy az öt személy közül, aki a „Politico” folyóirat szerint leginkább tehet a Mobilitási Csomag végső formájáért. Az említett ötösfogatban kapott még helyet a TLP elnöke, Maciej Wroński is.
Fotó: Pixabay